Több kelet-európai ország nemzeti rádiója átveszi a Vatikáni Rádió adásait- interjú
P. Federico Lombardival az EBU budapesti plenáris üléséről
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) 60. közgyűlését július 3-án és 4-én
Budapesten tartották a Magyar Televízió szervezésében. A találkozón részt vett P.
Federico Lombardi jezsuita, a Vatikáni Rádió főigazgatója, a Szentszéki Sajtóterem
szóvivője is. A közgyűlésen a belga Jean-Paul Philippot személyében megválasztották
az EBU új elnökét. Helyettese pedig a BBC munkatársa, Richard Sambrook lett. A megnyitó
ülésen Pálinkás József, a MTA elnöke bejelentette, hogy 2009. novemberében az Akadémia
megrendezi a World Science Forum negyedik találkozóját, amely a tudás és a jövő témájával
foglalkozik majd. A jövőnk ugyanis attól függ, hogy hogyan használjuk a tudást – mondta
beszédében az MTA elnöke. P. Federico Lombardi jezsuita, a Vatikáni Rádió főigazgatója,
a Szentszék Sajtótermének igazgatója, aki részt vett az EBU Budapesten megrendezett
plenáris ülésen, műsorunknak nyilatkozva elsőnek arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen
kapcsolat áll fenn az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége és a Vatikáni Rádió között:
P. Lombardi: A Vatikáni Rádió tudomásom szerint kezdettől fogva tagja az EBU-nak.
Meglehetősen fontos szervezetről van szó, amelynek tagja valamennyi európai nemzeti
közszolgálati rádió és televízió. Fontos fórum, amelyen információt, tapasztalatot
cserélhetnek egymással. Például a Vatikáni Rádió innen tájékozódhat arról, hogyan
szerveződik ma a nemzetközi rádiószolgáltatás, milyen technikával, módszerrel működik,
milyen problémákkal küzd. Azt is megtudhatja, miként lehet műsorcseréket szervezni
- mi például a szervezeten belül nagyon intenzív zenei műsorcserét bonyolítunk le.
Az általunk felvett, kiadott zenés műsorokat mások rendelkezésére bocsátjuk. Mi pedig
sugározhatjuk azokat a kiváló hangversenyeket, amelyeket más rádiók rögzítettek. Különösen
technikai téren működik ez a csere, ugyanis közelről nyomon követhetjük például a
digitális rádió fejlődését: mik az új technológiák normái, amelyek felé tart ma a
rádiós műsorszórás. Természetesen az EBU tevékenységének nagy része a televíziózásra
vonatkozik, amelyben a Vatikáni Rádió közvetlenül nem érdekelt. Érdekelt viszont a
Vatikáni Televíziós Központ (CTV), ami ugyan nem tagja a szervezetnek, de sok hasznos
információhoz hozzá juthat.
VR: Az együttműködésnek milyen konkrét formái lehetségesek
az EBU és a Vatikáni Rádió magyar műsora között?
P. Lombardi: Mint tudják,
vannak más nemzeti rádiók, amelyekkel együttműködünk. Például az ukrajnai nemzeti
rádió rendszeresen átveszi ukrán nyelvű adásainkat. A szlovák rádióval is jó az együttműködés,
ők is átveszik a műsorainkat, köztük magyar nyelven is: a Pátria rádióról van szó,
amely a magyar ajkú kisebbségnek sugároz. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége
tehát olyan hely számunkra, ahol kapcsolatot, együttműködést alakíthatunk ki az egyes
nemzeti adókkal. Mi például ingyenesen valamennyi EBU tag rendelkezésére bocsátjuk
a pápa hangját, amikor olyan adást készítenek, ahol szükségük van az eredeti hangra.
Ugyanígy ingyenesen kérhetjük tőlük olyan események hangfelvételét, amelyek országukban
zajlottak.
VR: Mi volt a plenáris ülés fő témája?
P. Lombardi: A mostani
ülés elsősorban a szervezet belső életével foglalkozott. Megválasztották az új vezetőséget,
az új elnököt és helyettesét, egyikük belga, másik angol. Aztán olyan fontos témákról
esett szó, mint a belső újjászervezés, például az Eurovízió műveletei, mely a szervezet
egyik alaptevékenysége. Az Eurovízió olyan közvetítésekkel foglalkozik, amelyek a
földrész valamennyi televízióját érintik.
VR: A Magyar Tudományos Akadémia
elnöke, Pálinkás József, az ülést megnyitó beszédében utalt a 2009-ben Budapesten
megrendezésre kerülő tudományos fórumra, amely a jövő és a tudás kapcsolatával foglalkozik.
Hangsúlyozta, hogy jövőnk attól függ, hogyan használjuk fel a tudást. Ezen a téren
milyen együttműködést nyújthat a Vatikáni Rádió?
P. Lombardi: Azt is mondhatjuk,
hogy kicsit ez az életünk. Az MTA elnökének beszéde nagyon helytálló volt, mivel a
rádiós és televíziós műsorszórás alkalmazott technológiákkal dolgozik. A mindennapos
kommunikációra alkalmazott tudományból él. Mi tehát a tudomány mindennapos fejlődéséből
élünk, és tömegtájékoztatási eszközeink is ettől függnek. Nem elméleti kérdés tehát
ez, hanem tevékenységünk léte.