Július 7-én, hétfőn kezdte meg munkáját a Szent Jozafát által alapított Nagy Szent
Bazil rend. Az egynapos lelkigyakorlat után kedden Leonardo Sandri bíboros, a Keleti
Egyházak Kongregációja prefektusa részvételével nyitották meg az ülést, amelyen a
következő napirendi pontok szerepelnek: a rend statútumának korszerűsítése, szövegének
végleges megfogalmazása, amelyet majd a Szentszékhez továbbítanak jóváhagyásra. Megválasztják
továbbá az elkövetkező négy évre az új tanácsosokat és elkészítik a rend tevékenységének
mérlegét.
Szent Jozafát rendje pápai jogú, nemzetközi férfi szerzetesrend,
mely a bizánci rítust követi. A baziliták argentin, amerikai, brazíliai, kanadai,
lengyel, román, magyar, szlovák és ukrán tartományában ma mintegy 600 szerzetes tevékenykedik.
Szent Jozafát bazilita rendje a 329 és 379 között élt Nagy Szent Bazil lelki
örökségéből táplálkozik, de megalapítása a XVI. és XVII. században élt Ruckij, kijevi
metropolita nevéhez fűződik. Szent Jozafát 1580 és 1623 között élt, vértanúságot szenvedett
a keresztények egységéért. A bazilita rend spirituális önazonosságát a következő három
fő vonás jellemzi: a közösségi élet, az apostoli tevékenység és a keresztények egységének
előmozdítása.