Az egyház társadalmi tanítása ösztönözze a politikát - hangsúlyozza a hondurasi püspökkari elnök

Ezen a héten végzik ad limina látogatásukat a közép-amerikai ország főpásztorai, akiket előbb külön-külön, majd csoportosan fogad XVI. Benedek pápa.

A Magyarországnál valamivel nagyobb Honduras a világ egyik legszegényebb országa: a nemzetközi segélyeknek és az emigránsok küldeményeinek köszönhetően tartja fenn magát. Teszi ezt annak ellenére, hogy 2005-ben eltörölték külföldi adósságait, amelyek meghaladták a négyezer millió dollárt. A közép-amerikai országot hét millióan lakják. Ötven százalékuk munkanélküli, egyötödük írástudatlan, és mintegy hetven százalék a szegénységi küszöb alatt él. A fő megélhetési forrást ma is a mezőgazdaság jelenti: az emberek a multinacionális amerikai vállalatok ültetvényein dolgoznak. Emellett az agrártermékek előállítása teremt pénzkereseti forrást. Honduras valaha spanyol gyarmat volt, 1838-tól szuverén állam. Azóta katonai beavatkozások, hosszú diktatúrák nehezítették a hondurasiak életét. 1982 óta ismét polgári kormányok követik egymást, és az ország az USA szövetségese lett. A belső konfliktusok, valamint a határos Nicaragua és Salvador közti villongások azonban ma is gyakoriak. Továbbra is nagy a feszültség a kormány és az őslakosok között, területeik gazdasági kizsákmányolása miatt.

A nyolcvan százalékban katolikus ország helyi egyháza 12 püspök irányításával működik nyolc egyházmegyében. Huszonöt évvel ezelőtt kereste föl személyesen Hondurast II. János Pál pápa, aki a társadalmi igazságtalanságok megoldására az egyház társadalmi tanítását ajánlotta - ennek megvalósítása még várat magára.

De milyen kihívásokkal kell szembenéznie ma a hondurasi egyháznak a tavalyi latin-amerikai püspöki közgyűlés után, amelyet XVI. Benedek pápa nyitott meg Brazíliában? Munkatársunk kérdéseire Oscar Andrés Rodruigez Maradiaga bíboros tegucigalpai érsek, a hondurasi püspöki konferencia elnöke válaszolt:
Az aparecidai záródokumentum pozitív irányt jelölt meg számunkra. Újjászületett keresztényi mivoltunk lényege, a szeretet Isten Szava és az evangélium iránt. Ezek mind a remény jelei. Nem feledkezhetünk el azonban a legkényesebb kérdésekről. Ide tartozik a növekvő szegénység, amelynek oka elsősorban a kőolaj és a legfontosabb árucikkek árának emelkedése. A külföldi adósság eltörlése sem indította be a gazdaságot. Az egyház számára oly fontos családok is nehézségekkel küzdenek.

Amint azt Aparecidában is kiemelték a püspökök: az evangelizálásra kell helyezni a hangsúlyt, hogy az egyház társadalmi tanítása mindenhová eljusson, a politika és az intézmények szintjére is. Aki ugyanis hatalmi pozícióba kerül, hajlamos megfeledkezni a közjóról. Ahol felüti a fejét a szegénység, ott nagy a kísértés a könnyű pénzkeresetre és belép a képbe a kábítószer-kereskedelem - magyarázta a hondurasi bíboros.

A szekták terjedésével is számolnia kell a közép-amerikai ország egyházának. Maradiaga bíboros szerint térhódításuk oka abban keresendő, hogy korábban paphiánnyal küzdött az egyház. Ezt a világi hívek aktív részvételével igyekeztek enyhíteni - olyannyira, hogy ma már harmincezerre tehető a felkészült világiak száma, akik a legkisebb falvakba is eljutnak. A szekták ugyanis nagy port vernek fel, pénzt keresnek és főként nem kell struktúrákat fenntartaniuk.

Ami az emigránsok problémáját illeti, a hondurasi püspökkari elnök leszögezte: szolidaritás és társadalmi igazságosság nélkül nehéz békében élni. Nem jókedvükből hagyják el hazájukat az emberek, a szükség hajtja őket. A megoldás nem az, hogy a befogadó államok falakat emelnek, hanem, hogy segítik a szegény országokat. Ha a fiatalok nem találnak munkát, másutt kell keresgélniük, ha nem akarnak bekerülni a drog körforgásába. A nemzetközi közösségnek el kell ismernie, hogy senkit nem lehet kizárni a fejlődésből. A szolidaritás és az igazságosság kell, hogy győzedelmeskedjék - zárta interjúját Maradiaga bíboros.