„Mély spirituális élet, megfontoltság, másokhoz való odafordulás” – interjú Varga Lajos püspökkel a pápával való találkozás után

Varga Lajos váci segédpüspököt XVI. Benedek pápa május 12-én, hétfőn délelőtt fogadta magánkihallgatáson. A főpásztorral való beszélgetést ezt követően rögzítettük stúdiónkban. Varga Lajos püspök atyát elsőnek a pápával való találkozásról készítettük.


A Szentatyával való találkozás nagy élményt jelentett számomra. A Szentatyának a személye nagyon megkapó számomra, egy olyan egyéniséget látok benne, aki nagyon mélyen gondolkodik, nagyon elmélyedő a keresztény életben, komoly spirituális lelkiélettel rendelkezik, és ez valahogy az egész személyiségén átsugárzik. Nem annyira emocionális beállítottságúnak tűnik. Bár van benne egy nagy együtt érző készség. Az ő személyiségében valahogy együtt van a megfontoltság, a lelki mélység és a másokhoz való odafordulás. Ez számomra nagyon megkapó. – Aztán az is megkapó, hogy ismeri Magyarország történetét, a Magyar Egyháznak történetét és személyesen is tájékozódik egy-egy püspöknek életében. Ez kiderült a mostani látogatáskor is.
 
Püspök atya! Melyik volt a legfontosabb tapasztalat az ad limina látogatás során?


Elsősorban az volt nagyon fontos, hogy amikor az ember otthon van, nem tud annyira reflektálni azokra a dolgokra, amelyek az egyes dikasztériumoktól jönnek, mint direktívák. Itt azonban amikor az ember Rómában van, és személyesen hallgatja a dikasztériumok vezetőit, egy-egy bíborost, akkor az ember jobban át tudja gondolni a dolgokat, személyesebben érinti, és az ember jobban el tud mélyedni benne. Fontos volt számunkra az a tény, hogy mennyire fontosnak tartják itt Rómában is a pasztorációt, a pasztoráción belül az informatikát. Milyen komolyan törődnek a keresztény kultúrával, és nem csak a direkt pasztorációt tekintik egy evangelizációs eszköznek, hanem a katolikus nevelést is. Azután, amikor az Egyház megjelenik a kultúrában, a kultúrának akármilyen területén is. Mindez valóban nagyon fontos.


Varga Lajos váci segédpüspök a szakrális művészetekkel kapcsolatos egyházi intézmények felelőse a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában. Részt vett-e olyan megbeszélésen, amelynek eredményeit ezen a téren szeretné otthon megvalósítani?

Itt a Vatikánban természetesen a Kultúra Pápai Tanácsánál is jártunk. Annak több része is van. Az egyik része általában a keresztény kultúráért felelős. Azután van egy olyan része, amely kifejezetten a történelmi értékekről és a művészeti értékekről gondolkodik, az egyházi kulturális javakról. Ebben a Tanácsban magam is jelen voltam és tartottam egy beszámolót a Magyar Katolikus Egyháznak gyűjteményeiről, említettem a múzeumokat, a könyvtárakat és a levéltárakat is.
 
Van-e valamilyen élő kapcsolat a Vatikáni Múzeumok és az Esztergomi Keresztény Múzeum között?

Az Esztergomi Keresztény Múzeum Magyarországon talán az egyetlen múzeum, amely megfelel annak a kritériumnak, hogy „múzeumnak” nevezzük. Ennek ugyanis sokféle feltétele van. Nem csak gyűjteménnyel kell rendelkeznie, és nem csak az szükséges, hogy a gyűjtemény egy-egy darabjain műleírással rendelkezzenek, hanem a múzeumban kell lennie restauráló műhelynek is, kell lenni könyvtárnak is, hiszen az ott őrzött tárgyaknak a leírása, az mindenkor valamilyen irodalomnak az alapján történik, és valamilyen szabálynak alapján. A Kultúra Pápai Tanácsának van egyébként ajánlása az egyházi gyűjteményekkel kapcsolatban, amelyet mindenütt igyekeznek betartani. Az Esztergomi Egyházmegye Magyarországon ebben a tekintetben élen jár, nem csak azért, mert a legnagyobb egyházi múzeummal rendelkezik, hanem a plébániákon lévő műtárgyak felmérése is ott előrehaladott, és csaknem teljesnek mondható. A vatikáni dokumentumokat igyekszünk lefordítani magyar nyelvre is, és elérhető lényegében azok számára is, akik nem feltétlenül értenek latinul vagy olaszul.


A reneszánsz év alkalmából lesz-e valami közös kezdeményezés a Magyar Egyházi Intézmények és a Vatikán között?

A reneszánsz év alkalmával inkább helyi kezdeményezések lesznek. Esztergomban is lesz egy kiállítás. Aztán különböző egyházmegyékben, többek között Vácott is nyílt egy kiállítás az Egyházmegyei Múzeumban, amely az egyházmegyének reneszánsz értékeit óhajtja bemutatni. Bár ebben a tekintetben mi egy kicsit előrehaladottak voltunk, mert 2006-ban volt 500 éves évfordulója annak, hogy Báthori Miklós váci püspök meghalt, illetve az utolsó dokumentumok ebből az évből származnak tőle. Ezért azt gondolom, hogy ebben az évben halt meg. Mi akkor rendeztünk egy nagy kiállítást, egy tanulmánykötetet is kiadtunk ennek a humanista főpapnak emlékére, amely eléggé sikeresnek mondható.


Vannak-e az egyházmegyében olyan események, amelyek a Biblia-év, illetve a Szent Pál jubileumi évhez kapcsolódnak?


A mi egyházmegyénkben a Biblia évével kapcsolatban volt egy konferencia, mégpedig Apor Vilmos Katolikus Főiskolán Vácott. Egyébként az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, élén az én személyemmel, éppen májusban szervezünk az egyházi múzeumok dolgozóinak részére egy összejövetelt, ahol a Biblia és a reneszánsz is szerepel. Jómagam fogok tartani egy előadást, amely az Énekek Énekéről szól. Az Énekek Éneke főként a 12-ik században váltott ki nagy érdeklődést az európai kultúrában. A Boldogságos Szűzanyát is ábrázolták, mint Krisztus Urunknak Jegyesét, vagy mint a keresztény lélek Krisztus jegyese, vagy mint az Egyház Krisztusnak a Jegyese. Egyáltalán ez a jegyes-misztika elindult a 12-ik században, és tetőzött végeredményben a reneszánszban, amikor sokféle ábrázolás alakult ki, amely ezzel kapcsolatos.

Püspök atya! Köszönöm a beszélgetést.

Varga Lajos váci segédpüspökkel Vertse Márta beszélgetett, írásban rögzítette: Barotai Imre kecskeméti templomigazgató.