Szent István Könyvhét Budapesten - P. Szabó Ferenc jegyzete

Május 19–24 között 16. alkalommal rendezte meg a Szent István Társulat a keresztény szellemiségű könyvkiadók budapesti könyvünnepét. Vidéki nagyvárosokból és Délvidékről is szerepeltek könyvkiadók, összesen mintegy harminc kiadó 2000 kiadvánnyal, közöttük 80 könyvheti újdonsággal képviseltette magát.
A könyvhetet Erdő Péter bíboros nyitotta meg május 19-én délelőtt. Az ünnepi megnyitó keretében került sor az idei Stephanus-díjak átadására. A Szent István Társulat apostoli kiadó, amely az idén 160 éves, 1993-ban a Stephanus Alapítvánnyal közösen hozta létre a kulturális díjat. Ez alkalommal a teológiai kategóriában Anton Ziegenaus, az augsburgi egyetem Hittudományi Karának professzora, irodalmi kategóriában pedig Rónay László irodalomtörténész vehette át a Stephanus-díjat Erdő Péter bíboros és Spányi püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke kezéből. Anton Ziegenaus munkásságát Puskás Attila dogmatika professzor méltatta.
Az 1936-ban született professzor kutatási területei: mariológia, szentségtan, eszkatológia. Most jelent meg magyar fordításban a Szent István Kézikönyvek sorozatban Eszkatológiája, amely a 2005-ben elhunyt Leo Scheffczik bíborossal közösen szerkesztett Katolikus Dogmatika VIII. kötete; előzőleg már megjelent magyarul a sorozat V, kötete, a Mariológia is. – Rónay László irodalomtörténész laudációját Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus mondta. Igazában Rónay László egész életművét jellemezte. Fő érdeme az, hogy a korábban marxista szellemű, ma meglehetősen baloldali és pozitivista irodalomtörténeteket kritikusan értékeli, és főleg kiegészíti a keresztény szellemű írók, költők műveinek bemutatásával.
A könyvnapra jelent meg a Szent István Társulatnál Rónay László kis tanulmánykötete: Leletmentés címmel a XX. századi katolikus költőkről, írókról. Az első tanulmány: Karol Wojtyla, az író; ezt követi a Katolikus líra a két világháború között, majd Prohászka Ottokár és az irodalom; három tanulmány Sík Sándorról, majd egy-egy írás három papköltőről: Mécs László, Mentes Mihály és Ágoston Julián. Rónay László joggal kiemeli Prohászka hatását a katolikus költőkre, különösen is Sík Sándorra és Mécs Lászlóra. Azt is érdeméül tudhatjuk be, hogy ismételten helyreigazítja Illyés Gyula 1933-as híres kritikáját a katolikus költőkről, főleg Mécs Lászlóról, jóllehet bizonyos kritikus megállapításainak jogosságát nem lehet tagadni.
A Ferenciek terén felállított könyvsátrak között járva megfigyelhettük az érdeklődők nyüzsgését, az író-olvasótalálkozásokat a dedikálások alkalmával. Feltűnően kevés volt a mintegy 80 újdonság között az igazán fajsúlyos kiadvány. Úgy tűnik, a kiadók inkább vékonyabb és népszerűbb kiadványokkal jelentkeznek, hiszen a gazdasági helyzet miatt keveseknek jut pénz a drága művekre. Véleményem szerint hiányzik a magyar könyvkiadásnál az összehangolt tervezés. Örömmel nyugtázzuk, hogy – a kommunista évtizedekhez viszonyítva, amikor csak két katolikus kiadó működhetett megszabott keretekkel – az elmúlt 15 év alatt megszaporodtak a felekezeti kiadók, könyvek, lapok.
A katolikus egyházi kiadók és szerzetesrendeket képviselő és magánkiadók száma elérte a félszázat; ezen kívül protestáns egyházakat képviselő kiadók is felállították könyvsátraikat. – Az újdonságok között "tallózva" megemlítek néhány kiadványt. – Szent István Társulat: a már említett Ziegenaus és Rónay köten túl Max Scheler: A filozófia lényegéről; Kereszty Rókus: A bárány menyegzője (az Eucharisztiáról); Czigány György: Égi kémia (versek és kisesszék; Gyorgyovich Miklós és Vigyázó Gabriella: A Biblia válaszol. – Harmat protestáns kiadó: Nemes Ödön: Szabadon, örömmel, szeretettel. Naszádi Krisztina kérdezi a 82 éves P. Nemest életéről, Japánban eltöltött hosszú éveinek apostoli tapasztalatairól, istenhitéről, az öregedésről, a halállal szembeni magatartásáról, általában a szabadságról és az örömről. – A Kálvin kiadónál jelent meg Armin Adam: Egyház és állam című könyve a politikai teológiáról. – A Jel kiadó közzétette Szent Ágoston három írását magyar fordításban: A boldog életről, A rendről és A türelemről.
A könyvhetet szombaton, május 24-én kulturális programok zárták le: beszélgetések kiadókkal, szerzőkkel, reneszánsz térmuzsika, gyermektánccsoport bemutatója és gyermek együttes koncertje, végül a Chameleon Big Band-koncert.