Az Európai Bíróság ítélete megtiltja a húsvéti házi áldást

Az Európai Bíróság február 21-i döntése elítéli Görögországot, mivel Arret Alexandridis ügyvédet arra kényszerítette, hogy nyilvánítsa ki vallási meggyőződését bírósági tevékenysége megkezdésekor tett esküje során. Az eskü szövege feltételezi ugyanis, hogy az eskütevő keresztény-ortodox hívő.

Az ítélet kinyilvánítja, hogy a különböző vallási felekezetek megszegik a vallásszabadság jogát kezdve a katolikus egyház papjaival, akik a húsvéti időszak idején házi áldás osztása miatt megjelennek az otthonok előtt. Az Európai Bíróság ítélete értelmében az egyes tagországok belügyminisztériumainak figyelmeztetnie kellene a helyi püspöki konferenciát, hogy tartózkodjon az ehhez hasonló gyakorlattól. A vallásszabadság jogának megsértéséből eredő kár helyreállítására kötelezheti ugyanis. Fennáll tehát a veszély, hogy minden állampolgár feljelentést tehet a katolikus egyház bármely papja ellen, aki megjelenik a lakások előtt.

Giorgio Salina, az Európa Alapítványért Társulat (AFE) elnöke a Zenit hírügynökségnek adott interjújában megállapította, hogy ez az ítélet, ahogy az Európa Tanács közelmúltbeli megnyilatkozása a biztonságos és ingyenes abortuszhoz való jogról, megerősíti a relativista irányzat felé való erős eltolódást. Továbbá rávilágít arra az alattomos kísérletre, amely a bírói testületen keresztül való törvénykezésre irányul, kijátszva minden egyes szerv illetékességének határait.

Ezután Salina rámutatott, hogy az Európai Bíróság ítélete részben nem kötelező érvényű az uniós tagországok számára és figyelmen kívül hagyható, mint más törvényszékek ítéletei, és mint az olyan témákban hozott egyes határozatok, amelyekre nem terjed ki az európai parlament hatásköre. Ilyen pl. a családjog.

Annak érdekében, hogy a relativista, antidemokratikus és törvényszegő irányzatnak világos jelzést adjunk Giorgio Salina azt javasolja az országoknak, amelyek még nem ratifikálták a Lisszaboni Egyezményt, hogy ne fogadják el az Alapvető Jogok Chartáját. Ezáltal visszautasítják a Charta elsőbbségét nemzeti törvénykezés felett minden hozzákapcsolódó mesterséges ítéletével együtt, ahogy ezt Nagy-Britannia és Lengyelország tette.