Interjú Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspökkel az ad limina látogatásról

A főpásztort május 12-én, hétfőn fogadta Benedek pápa.
Stúdiónk mai vendége Kiss-Rigó László püspök atya, Szeged-csanád főpásztora, akit XVI. Benedek pápa hétfőn délben fogadott magánkihallgatáson, még a magyar főpásztorok ad limina látogatása részeként. Ritkán, de van amikor előfordul, hogy a Szentatya a közös kihallgatás után fogadja azokat a főpásztorokat, akikkel előzőleg nem sikerült találkozni. Püspök atya! Nagyon szépen köszönöm, hogy ezután a fontos találkozó után befáradt stúdiónkba, és rögtön arról kérdezném, miről beszélgettek a Szentatyával?
Tapasztalatom ilyen beszélgetésekről még nincs, mert néhány püspöktársam már nem első alkalommal vett részt az ilyen ad limina látogatások keretében személyes találkozáson a Szentatyával. Nekem ez volt az első alkalom. Megkérdezi ilyenkor a megyéspüspököt, hogy merre van a térképen az egyházmegyéje és akkor különböző kérdéseket tesz fel. Volt egy érdekessége ennek a találkozásnak, egy közös személyes ismerősről beszélgettünk. Érdeklődik az egyházmegye helyzete iránt. Meglepően olyan kérdéseket is fel tudott tenni, amelyek arról tanúskodtak, hogy egész jól ismeri a magyar egyházat, sőt még a Szeged-csanádi egyházmegyéről is voltak információi.
Az elmúlt hét során püspök atya is fölkeresett több vatikáni kongregációt, különböző pápai tanácsokat, dikasztériumokat. Ezek közül melyik volt a legfontosabb az Őn számára?
Nem tudom megmondani, hogy melyik volt a legérdekesebb. Beszélgetések voltak a kongregációkban, hivatalokban. Bemutatkoztak, elmondták, mivel foglalkoznak, mit tesznek. Nyilván számukra is érdekes. Nem gondolnám, hogy biztos unalmas. De hogy szeretettel végzik munkájukat, van benne igazság. A látogatások a világ minden részéről, bizonyosan sok félék lehetnek. Őket is érdekelte, hogy milyen sajátos tapasztalata van a magyar egyháznak különböző kérdésekről. Nagyon sok érdekes szempont merült fel.
Püspök atya! Melyik gondolatot emelné ki XVI. Benedek pápa beszédéből, amelyet az egész magyar püspöki karhoz intézett szombaton délben?
Gondolom, mindannyiuknak megnyugtató, jó érzés volt hallani, nem is váratlan, hogy a Szentatya maga is kifejezte örömét és biztatta a püspöki kart, hogy azt a fajta tevékenységet, amelyben kiáll bizonyos keresztény értékek mellett, melyek veszélyeztetve vannak most napjainkban a magyar társadalomban. Ezt a kiállást, tegye továbbra is, nevezze meg a problémákat. De azt is ki lehet olvasni a beszédből, nem elég az egyes kereszténynek, a püspöknek vagy a világi hivőnek is csupán konstatálni, hogy vannak problémák a társadalomban. A püspöki karnak nem elég csupán elítélni bizonyos dolgokat, hanem pozitív módon két lehetőség van egy beteg társadalomban. Az egyik, hogy a keresztények egyénileg püspök vagy világi hivőnek legyen az élete hatékony, hiteles tanúságot tegyenek a keresztény értékek mellett. De a püspöki kar, mint püspöki kar, a magyar egyház, mint magyar egyház próbáljon hiteles tanúságot tenni a keresztény értékekről. Nem elég megnevezni a bajt, a betegség nevét a beteg társadalomban. Mert abban élünk, tudjuk sajnos. Hanem próbálni kell a gyógymódot is megtalálni. Gyógyítani is kell a társadalmat, mégpedig az evangélium értékeiről való hiteles hatékony tanúságtétellel.
Püspök atya! 2006 augusztusában vette át a Szeged-csanádi egyházmegye kormányzását. Az azóta eltelt időszakban milyen kezdeményezésekkel próbálta meggyógyítani ezt a beteg társadalmat? Ami pedig a jövőt illeti, vannak-e olyan események, amelyeket itt most megemlítene?
Természetesen, amikor megismertem az egyházmegyét, és ez továbbra is érvényes, minél jobban megismerjem természetesen. Voltak szép számmal örömteli események, jó dolgok, pozitív szempontok. Voltak problémák is, mint mindenhol, gondolom. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a szeminárium illetve a Hittudományi Főiskola vonatkozásában az egyházmegye mindent tegyen meg, ami a két intézmény működéséhez szükséges, azt magasabb szinten segítheti. Ezt próbáltam megtenni. Fontosnak tartottam, sok minden más mellett, talán prioritásként is kezelem a katolikus iskolák ügyét. Újakat is alapított az egyházmegye ebben a két évben, és továbbiakat is fog most a nyáron, a jövőben is. Gondolom, hogy éppen ennek a beteg társadalomnak a gyógyításának egyik leghatékonyabb eszköze a nevelés. Ennek pedig kiemelkedő helye a katolikus iskola. Jelenleg, hála Istennek olyan jogszabályok érvényesek Magyarországon, többek között a „vatikáni-magyar szerződésnek, illetve megállapodásnak” köszönhetően, amelyek biztosítják a katolikus iskolák autonómiáját és működésének anyagi feltételeit. Ezt maximálisan ki kell használni. Erre sok törekvést látok és sok szép eredményt is tapasztalok.
Püspök atya! Van-e kapcsolata az egyházmegyének a határmentén élő kissebségi magyarsággal?
Igen. Ez szinte egy adottsága a Szeged-csanádi egyházmegyének különböző történelmi okok miatt, másrészt pedig földrajzi közelség miatt, hogy kapcsolatai legyenek a szerb területen lévő egyházi közösségekkel, illetve Románia területen lévő egyházi közösségekkel egyházmegyékkel, és mindkét vonatkozásban nagyon jók a kapcsolataink. Élő kapcsolataink vannak az egyházmegyék között hivatalosan is. Személyes kapcsolatok is, plébániák között is, nagyon sok területe van az egyházi életnek.
Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspökkel Vertse Márta beszélgetett és hangszalagról lejegyezte Barotai Imre kecskeméti templomigazgató.