Az egyház támogatja az elvándorló és úton lévő családokat - a pápa beszéde a vatikáni tanács plenáris ülésének tagjaihoz

Május 13-15-e között tartotta háromnapos összejövetelét az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsa a család témájáról. Az összejövetelt a vatikáni intézmény elnöke, Renato Martino bíboros, valamint titkára, Agostino Marchetto érsek vezették.

A tanács tagjai, konzultorai és különböző nemzetiségű szakértői foglalkoztak az emberi mobilitás kérdésével. Ide tartoznak többek között a külföldön tanuló diákok, a fuvarozók, tengerészek, halászok, cigányok, repülőtéri dolgozók, utcanők és utcagyermekek, hontalanok, turisták, zarándokok, cirkuszosok. Amint azt a pápához intézett köszöntésében Martino bíboros elmondta, külön figyelmet szentelnek a vegyes házasságoknak, amely alkalmat kínál a kultúrák közti párbeszédre.

XVI. Benedek a plenáris ülés tagjai előtt felidézte közelmúltbeli amerikai útját, amelynek során arra bátorította az USA lakóit, hogy továbbra is fogadják be az országukba érkező embereket, akik főleg szegény államokból jönnek. Utalt a családegyesítés súlyos problémájára is, amelyre az elvándorlók és menekültek 93. világnapjára írt üzenetében is kitért. Ekkor a Szent Család példáját állította az elvándorló családok elé mintaként, ahogy azt szeretett előde, II. János Pál pápa is több ízben tette.

Benedek pápa rámutatott, mennyire fontos egységben szemlélni az emberi mobilitás két "szárnyát", az elvándorlást és az úton levést. Nem szabad elfelejteni, hogy a család minden körülmények között a társadalom alapsejtje, amit bátran és türelemmel kell megvédeni. Ebben a közösségben tanuljuk meg gyermekkorunktól kezdve szeretni Istent, itt sajátítjuk el, melyek a követendő emberi és erkölcsi értékek, valamint hogyan éljünk szabadságunkkal az igazságban.

Az elvándorlók és úton levők befogadásában a keresztények állandó viszonyítási pontja Jézus Krisztus. Ő ugyanis tanítványainak meghagyta a szeretet új parancsát. Ez az aranyszabály kell, hogy meghatározza életünket: Krisztus szeretete, amelyet a kereszthalálig megélt, s amelyet ma is közvetít számunkra az egyházon keresztül, az evangélium és a szentségek, különösen az Eucharisztia által. Ezért is olyan fontos, hogy az elvándorlók és úton levők minél gyakrabban járjanak szentmisére, mert az Oltáriszentségből bátorságot merítve a hit távlatában élhetik meg helyzetüket, erőt nyerve az isteni kegyelemből.

Beszéde végén XVI. Benedek pápa arra buzdította az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának tagjait, hogy folytassák elkötelezett munkájukat a családok érdekében, gondolva arra is, hogy globalizált világunkban az emberi mobilitás fontos színtere az új evangelizálásnak.