A pápa ünnepélyes szentmisét mutatott be Pünkösdvasárnap a Vatikánban - a Regina Coeli elimádkozásakor Libanonért intézett felhívást

Május 11-én délelőtt tíz órakor a Szent Péter bazilikában került sor az ünnepi szertartásra, amelyen a Szentatyával együtt a római kúria bíborosai koncelebráltak. A zsúfolásig megtelt bazilikában nyolcvan pap szolgáltatta ki az Oltáriszentséget a híveknek. Az egyetemes könyörgések német, kínai, portugál, arab, orosz és francia nyelven hangzottak el.
Benedek pápa homíliájában az egyház egyetemes és egységes voltáról elmélkedett, valamint arról a békéről, amelyet Krisztus adhat meg az emberi szíveknek.

Pünkösdkor, ötven nappal az Úr Húsvétja után az egyház Isten Lelkének erejéből alakul meg. Az imádkozó közösség, amelyet létrehoz egy és egyetemes, tehát az egyház születése pillanatában már "katolikus". Szent Ireneus fogalmazta meg, hogy ahol az egyház, ott Isten Lelke. Ha eltávolodunk az egyháztól, visszautasítjuk a Szentlelket és ezért kizárjuk magunkat az életből. Pünkösdtől kezdve nyilvánul meg teljesen ez az egység Krisztus Lelke és misztikus teste, vagyis az egyház között. Csakis a szeretetben és az egymás különbözőségének elfogadásában egyesítő Szentlélek szabadíthatja meg az emberiséget a földi hatalom állandó kísértésétől, amely uralkodni akar minden fölött.

Sokféleség és egység - a pápa ezután a Szentlélek e sajátos működéséről beszélt. Amikor Pünkösdkor a tüzes nyelvek leereszkednek a tanítványokra és azok különféle nyelveken kezdenek beszélni, nyilvánvalóvá lesz, hogy az egyházhoz sok különböző nyelv és kultúra tartozik, amelyek azonban a hitben megértik és termékennyé teszik egymást. A Pünkösdkor születő egyház egyetemes, amely minden nép nyelvén beszél. Ebből alakul ki majd a többi közösség szerte a világon, a részegyházak, amelyekben mind Krisztus egyetlen egyháza valósul meg. A katolikus egyház tehát nem egyházak szövetsége, hanem egyetlen valóság - hangsúlyozta XVI. Benedek.

Pünkösd másik fontos üzenete az, amellyel a feltámadt Jézus köszöntötte a tanítványokat: Békesség nektek! Ez nem egy egyszerű üdvözlési forma, hanem sokkal több annál: a megígért béke ajándéka, amelyet Jézus saját vére árán szerzett meg; a rossz szellemén aratott győzelmének gyümölcse. A Szentlélek és az egyház ünnepén adjunk hálát Istennek, amiért népének ajándékozta békéjét - buzdított Benedek pápa. Tisztában kell lennünk azzal a felelősséggel is, amit ez az ajándék ró ránk: az egyház felelőssége ugyanis, hogy Isten békéjének jele és eszköze legyen minden nép számára. Ezt elsősorban az emberek közötti jelenlétével és tevékenységével valósítja meg, az Evangélium hirdetésével, valamint a szeretet és az irgalmasság jeleivel, amelyek kísérik azt.

Ezek közül a jelek közül ki kell emelni a kiengesztelődés szentségét, amelyet a feltámadt Krisztus akkor alapított meg, amikor békéjével és Lelkével megajándékozta a tanítványokat. "Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad" (Jn20,23) - mondja Jézus. Mennyire fontos a kiengesztelődés ajándéka, amely megbékíti a szíveket, és sajnos milyen kevéssé értik meg ezt! Krisztus békéje csak azoknak az embereknek a szívében árad szét, akik kiengesztelődtek egymással, az igazságosságot szolgálják és készek arra, hogy pusztán az igazság erejével terjesszék a békét a világban. A világ nem adhatja meg Krisztus békéjét: az egyház ily módon lehet az Istentől jövő kiengesztelődés kovásza. De csak akkor lehet az, ha engedelmes marad a Szentlélekhez, tanúskodik az Evangéliumról, ha hordozza a keresztet Krisztushoz hasonlóan és vele együtt - ahogyan erről tanúskodnak minden idők szentjei - zárta homíliáját XVI. Benedek pápa a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmisén.

A szertartás után a Szentatya az apostoli palotában, dolgozószobája ablakából imádkozta el a Regina Coeli imádságot a Szent Péter teret megtöltő zarándokokkal. Előtte mondott beszédében Pünkösd ünnepéről elmélkedett, majd pedig felhívást intézett Libanonért. A közel-keleti országban a fegyveres összecsapásoknak az elmúlt napokban több halálos áldozata volt. XVI. Benedek pápa arra szólította föl a libanoniakat, hogy hagyjanak föl az agresszióval, mert a párbeszéd, a kölcsönös megértés és az ésszerű kompromisszum keresése az egyetlen út, amely visszaállítja a biztonságot az országban, hogy lakói méltó és reményteli jövő elé nézhessenek.