Interjú Bábel Balázs érsekkel a Szentatyával történt találkozás után
Kalocsa-Kecskemét érseke a csütörtöki pápai audienciát követően kereste föl stúdiónkat,
ahol Vertse Márta mb. felelős szerkesztő beszélgetett vele: V. M. Szeretettel
köszöntöm stúdiónk vendégét Bábel Balázs Kalocsa-Kecskemét egyházmegye érsekét, akit
XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt fogadott magánkihallgatáson. Érsek Úr! Beszámolna
erről a találkozásról? B. érsek: Félelemmel, és egyfajta remegéssel is
mentem a Szentatya elé, annál is inkább, mert ő anyanyelveként beszéli a németet,
én pedig csak töröm. Éppen ezért olyan jó volt látni a szemeiből a megértést irányomba.
– Megköszöntem neki a nagyon tartalmas teológiai munkáit, amit idestova most már 30
éve ismerkedek. Mindig nagy szellemi élvezetet okozott azoknak az olvasása – mondtam
neki, - úgy vettem észre, ő is nagyon örült annak, hogy a püspökök közül is vannak,
akik régóta és szívesen olvassák teológiai munkáit. Ebben volt eddigi életében „igen
nagy”. Azután az egyházmegye helyzetéről beszélgettünk. Ott volt segédpüspökünk,
Bíró László püspök úr, aki a családokért felelős püspök. Én fölemlítettem a Szentatyának,
hogy nagyon nagy probléma az az eset, amikor nincs megkeresztelve a jegyesek közül
az egyik, és külön felmentést kell kérni rá. Erre azt mondja: mint Németországban!
Ez a szekularizációnak egyik fájdalma, egyre több ember köt házasságot megkereszteletlennel,
amiből nagyon sok esetben súlyos konfliktusok keletkeznek a hitre vonatkozóan. V.
M. Érsek atya! A vatikáni dikasztériumokat látogatva melyik volt a legérdekesebb tapasztalata?
B. érsek: A Hitterjesztési és a Papi Kongregáció volt nagyon érdekes, mert
ott személyesen érdeklődtek a mi sorsunk felöl. Föltettünk olyan kérdéseket, ami
személy szerint mindannyiunkat érint, hogy a püspökökre nagyon sok teher nehezedik,
érezzük a magunk tehetetlenségét, olyan kevesek vagyunk hozzá. – Elfogadták, hogy
igen. A püspök sem tud mindent megoldani, de próbáljon nagyon emberséges lenni, úgy
vezetni egy-egy egyházmegyét, hogy mind az evangélium mind az irgalom párosulni tudjon
még a személyi kérdésekben is. V. M. Sor került személyes beszélgetésekre
is? B. érsek: Ez nem egy kongregációnál történt, hanem Veres András püspök
úr társaságában meglátogattuk az egyik volt osztálytársát, - egy kicsit csúnyán fogalmazva
– aki a vatikáni gépezetben dolgozik. Egy fiatal ember, aki világi papnak indult,
és szeretett volna a pasztorációban dolgozni. Nagy nehézsége volt amiatt, hogy a püspöke
ide küldte, de elvállalta a világegyház érdekében. Azt a kulimunkát, amit mindennap
végez, sokszor még vasárnapra is átviszi, ha nem tudja elvégezni. Ezt kell értékelnünk.
Mennyi ember áldozatos munkája viszi előbbre egyházunk ügyét. V. M. Érsek
atya! Innen a világegyház központjából, Rómából, hogyan látja Főegyházmegyéjét? B.
érsek: Nagyon kis pont vagyunk, sőt még a magyar Egyház is nagyon kis pont. Viszont
soha nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a magyar társadalomban élünk, amelyik most
mondhatom bátran, válságos időket él át. Nem csak kritikusan észlelem, de kritikusan
hangot is adok sokszor a fölfogásomnak és a fájdalmamnak, ami sokaknak tetszik, sokaknak
nem tetszik. De meg kell mondanunk, hiszen így mondja a közmondás: megmondtam, és
megmentettem a lelkemet. Hiszen az az erkölcsi válság, az a gazdasági süllyedés, rányomja
a bélyegét még az egyházunkra is. Mondhatjuk azt, hogy ha nem hinnék Istenben, nem
hinnék a Szentlélek kegyelmében depressziós ember lennék, mert emberileg szólva, Magyarországnak
nincs reménye. V. M. Mi erre az Egyház javaslata? B. érsek: Egyrészt
a megtérés. Az emberek változzanak meg. Másrészt a szolidaritás. Mert nekünk össze
kell fognunk. Egy ember keveset tud tenni. De ha só és kovász módjára működnek az
egyházközségek, azért a környezetükben több dolog változhat pozitívan. V.
M. Érsek Úr! Vannak-e az egyházmegyéjében kezdeményezések a hamarosan megkezdődő jubileumi
szent Pál évvel kapcsolatban? B. érsek: Természetesen. Hiszen a Kalocsa-Kecskeméti
egyházmegye elődje: Kalocsa-Bács egyházmegye Szent Pál védnöksége alatt állt. Most,
az az egyházmegye, amely egybevág a Bács-Kiskun megyével, címerében őrzi szent Pál
alakját. Úgy gondolom, hogy egyedülálló ilyen szempontból, hogy így tiszteljük meg
szent Pált. – Június 29-én, amikor megnyílik a szent Pál év a világegyházban, magam
is meg fogom nyitni Kecskeméten. De már ezt megelőzte a Biblia-év, ami szorosan kapcsolódhat
hozzá. A Biblia-évnek az egyházmegyénkben nagy jelentőséget tulajdonítottunk. Nem
csak a kiállításunkra gondolok, hanem diákok számára elkészítettem 100 kérdést, amibe
a képviselőtestületek is bekapcsolódhattak. 90-et, ha megfejtenek, kapnak egy Bibliát,
a papoknak pedig fajsúlyosabb kérdéseket teszek fel. Hiszen nekünk, hivatalból is
kell foglalkozni az Isten szavával, a Szentírással. V. M. Érsek úr! Köszönöm
szépen, hogy befáradt stúdiónkba és Isten áldását kérem a közelgő jubileumi Szent
Pál évre. B. érsek: Én is mindannyiukra!
Az interjút Barotai
Imre atya, kecskeméti templomigazgató írta át.