„Az Európai Unió jó lehetőség arra, hogy Közép-Kelet-Európa népei kreatív módon együttműködjenek egymással” – olasz nyelvű interjú Erdő Péter bíborossal

Jövő héten hétfőtől szombatig tart a magyar püspöki konferencia vatikáni ad limina látogatása, amelynek során a főpásztorok felkeresik az egyes dikasztériumokat, illetve találkoznak a Szentatyával. A pápa a hét folyamán először egyenként, majd közösen fogadja őket, és beszédet intéz hozzájuk.

A Vatikáni Rádió központi dokumentációs irodája minden püspöki konferencia „ad limina” látogatása alkalmából kis könyvet tesz közzé, amelyben a mintegy 40 különböző nyelvi programot tájékoztatja az illető ország és a helyi egyház történelméről, jelenéről. Az ismertető tartalmazza a legfrissebb hivatalos egyházi statisztikai adatokat, valamint emlékeztetőül részleteket közöl II. János Pál pápa beszédeiből, amelyeket az országban tett apostoli zarándokútjain, vagy az ad limina látogatások alkalmából mondott.

A hétfőn kezdődő ad limina látogatásra készülve Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása olasz nyelvű interjút adott a Vatikáni Rádiónak, amelynek átírt változatát szintén tartalmazza a tájékoztató. Most röviden összefoglaljuk a beszélgetés lényegét:

Vatikáni Rádió: Bíboros úr, milyen lelkipásztori tervet mutatnak be a magyar főpásztorok a Szentatyának? Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kell valósítani a mai magyar társadalomban?

Erdő Péter: - Mindenekelőtt be kell mutatnunk egyházmegyéink helyzetét, azt, hogy milyen körülmények között működik helyi egyházunk. Fontos tényező, hogy a rendszerváltás, a kommunizmus után ismét megnyitottuk néhány intézményünket. Ugyanakkor plébániáink életét is meg kell újítanunk, amelyek ma jelentős szabadsággal rendelkeznek.

A bíboros az interjúban utal rá, hogy a legfontosabb feladat a misszió, az egyház küldetésének teljesítése. Ezt egy olyan szekularizált társadalomban kell végrehajtani, amelyet a népességfogyás, a vallásgyakorlat csökkenése jellemez. Az esztergom-budapesti főegyházmegyében például a hívek mindössze 8-10 %-a vesz részt a vasárnapi szentmisén. Az ország egyes területein a keresztségek száma gyorsabban csökken a születéseknél. Ezért missziós magatartásra van szükség, vagyis ki kell menni az emberek közé. Ezt a célt szolgálta a 2007 őszén Budapesten megtartott városmisszió. Az egyház feladata, hogy a remény jele legyen, hogy erőt adjon a spirituális újjászületéshez.

Erdő Péter bíboros a jelen nehézségei közül kiemelte a munkanélküliséget, a kétségbeesés és kilátástalanság sokakat sújtó problémáját. Szólt arról, hogy az egyházi intézmények működését is megnehezíti a bürokrácia, az egészségügyi ellátás terén jelenleg folyó vita.

Vatikáni Rádió: A magyar főpásztorok 2001. januárjában voltak utoljára „ad limina” látogatáson a Vatikánban. Az azóta eltelt időszakban sok változás történt nemzetközi viszonylatban is. Magyarország, több szomszédos országgal együtt az Európai Unió tagja lett. Bíboros úr, Ön, mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, hogyan látja a magyar helyi egyház szerepét a földrész összefüggésében?

Erdő Péter: - Az Európai Unió egy lehetőséget jelent. Alkalmat ad arra, hogy Közép-Kelet Európa nemzetei kiengesztelődjenek egymással, és kreatív módon együttműködjenek. Az Európai Unió keretein belül az egyház nagymértékben hozzájárulhat a kiengesztelődéshez, a megbocsátáshoz, az emlékezet megtisztításához, vagyis a szeretet kultúrájának terjesztéséhez.
Vatikáni Rádió: - Bíboros úr „a kreatív együttműködés” nagyon szép kifejezés, ami lehetne egyfajta mottó is az érintett országok számára.

Erdő Péter: - Meg vagyok róla győződve, hogy így van, már csak azért is, mert II. János Pál pápa érseki kinevezésem bullájában egy ritka, nagyon sajátos kifejezést használt. Azt írta, hogy lelkipásztori munkámhoz ősi egyházmegyém történelméből kell ihletet és világosságot merítenem. Tudjuk, hogy több mint ezer évvel ezelőtt, a X. század végén Szent Adalbert vértanú püspök nagy szerepet játszott egyházmegyénk alapításában. Ezért Szent István királyunk az ő tiszteletének szentelte székesegyházunkat.

Szent Gellért Velencéből érkezett a mai Budapest területére, ahol vértanúhalált halt, majd a város védőszentje lett. Tehát helyi egyházunk már a kezdetekben megtapasztalta ezt az együttműködést és pozitív, örömteli emléket hagyott népünkben, amelyről nem mondhatunk le – mondta a Vatikáni Rádiónak adott olasz nyelvű interjújában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás, a magyar főpásztorok „ad limina” látogatására készülve.