2008-05-03 16:42:03

XVI. Benedek beszéde a Pápai Társadalomtudományi Akadémia XIV. közgyűlésének tagjaihoz


„A közjó keresése: hogyan működhet együtt a szolidaritás és a szubszidiaritás” – címmel zajlik a Vatikánban május 2-6. között a Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlése.

A világ különböző részeil érkezett kb. 50 akadémiatag idén a katolikus társadalmi tanítás négy alapelve közötti kapcsolatot vizsgálja meg. Ezek az alapelvek a következők: a személy méltósága, a közjó, a szubszidiaritás és a szolidaritás – kezdte beszédét XVI. Benedek pápa. Ezek a kulcsfontosságú valóságelemek, amelyek az Evangélium és a konkrét társadalmi körülmények közötti élő kapcsolatból alakulnak ki, keretet biztosítanak azoknak a sürgető problémáknak a megközelítéséhez, amelyekkel a XXI. század hajnalán az emberiségnek szembe kell néznie. A célkitűzések közé tartozik a javak egyenlőtlen elosztásának csökkentése, az oktatás lehetőségeinek kiterjesztése, a fenntartható növekedés és fejlődés elősegítése, valamint a környezetvédelem.

Hogyan működhet együtt a szolidaritás és a szubszidiaritás a közjó érdekében úgy, hogy nemcsak tiszteletben tartják az emberi méltóságot, de lehetővé teszi virágzását is? – tette fel a kérdést a pápa. Az emberi méltóság az Isten képére és hasonlatosságára teremtett, Krisztus által megváltott személy belső értéke. A közjót a társadalmi körülmények összessége jelenti, amely lehetővé teszi a személy számára, hogy elérje közösségi és egyéni kibontakozását. A szolidaritás arra az erényre utal, amely képessé teszi az emberi családot, hogy teljesen osztozzon az anyagi és spirituális javak kincseiben. A szubszidiaritás pedig a társadalmi tevékenységek koordinálása olyan módon, amely a helyi közösségek belső életét támogatja.

Ezután a pápa a keresztények felelősségére hívta fel a figyelmet a béke és az igazságosság érdekében folytatott munka terén, valamint visszavonhatatlan elkötelezettségükre a közjó építésében. Ezek elválaszthatatlanok missziójuktól, amely az örökélet ajándékának hirdetésére vonatkozik. Az örökéletre kapott ugyanis meghívást minden ember Istentől.

A Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlésének munkájára utalva a Szentatya hangsúlyozta, hogy az minden jóakaratú embert szolgál. Ezzel párhuzamosan pedig ösztönzi a keresztényeket, hogy készségesebben vállalják fel az állampolgártársaikkal való és az azok közötti szolidaritás növelését. Továbbá cselekedjenek a szubszidiaritás alapelve szerint a családi élet, az önkéntes társulások, a magánkezdeményezések és a közrend előmozdítása terén, amely elősegíti a társadalom alapközösségeinek egészséges működését.

Az igazi szolidaritás a másik ember egyenlő értékének elismerésével kezdődik. Akkor valósul meg, amikor életünket tudatosan mások szolgálatába állítjuk – figyelmeztetett a Szentatya. Jézushoz hasonlóan tekintsük magunkat kevesebbnek a másiknál, hogy szolgálhassuk szükségleteiben.

Az a társadalom, amely tiszteletben tartja a szolidaritás alapelvét, megszabadítja az embereket a csüggedtség és a reménytelenség érzésétől, biztosítva számukra a szabadságot, hogy kapcsolatba kerüljenek egymással a kereskedelem, a politika és a kultúra területein. Amikor a közjóért felelős személyek ráhangolódnak arra a természetes emberi vágyra, amely a szolidaritáson alapuló autonómia, teret biztosítanak az egyéni felelősségnek és kezdeményezésnek. De ami a legfontosabb, hogy teret adnak a szeretetnek, amely mindig a legtökéletesebb út marad – emelte ki XVI. Benedek.

Beszéde végén a Szentatya arra ösztönözte a Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlésének résztvevőit, hogy járjanak elöl a szeretetben, amely felülmúlja és beteljesíti az igazságosságot azáltal, hogy az emberiséget Isten igazi életébe vonja be.







All the contents on this site are copyrighted ©.