„Keresztény gyökerei elismerése nélkül Európa nem találhat rá újból valós önazonosságára”

Szerdán délelőtt az általános kihallgatáson a pápa nursiai Szent Benedekről tartotta katekézisét a Szent Péter teret megtöltő hívek számára. Ma is, mint Európa védőszentje idejében, földrészünk identitását keresi, ami csak azokra az ősi keresztény gyökerekre épülhet, amelyeket éppen a bencés monachizmus terjesztett el a kontinensen.

Az ötödik század Európája új önazonosságát kereste, miután megbukott a római birodalom által rákényszerített egységesítő rendszer. A XX. század Európájában két világháború és totalitárius ideológiák pusztítottak. Ezek bukása után a földrész évek óta nem kevés fáradsággal keresi új, egységes arculatát. A két történelmi korszak közös gyökere a kereszténység, amely éppen 1500 évvel ezelőtt, a montecassino-i hegyről az egész földrészre elvitte egy 50 éves remete lelkiségét, aki kezdeti, Istent szemlélő életmódjának tartósan nyilvános és egyházi arculatot kívánt adni. Azt akarta megmutatni, hogy Isten nem távoli hipotézis, hanem jelen van minden ember életében.Ezek az ősi gyökerek egyben modernek is földrészünk számára, amelyet Isten „életnedve” nélkül az a veszély fenyeget, hogy az önmegváltás utópiájának csapdájába esik.

Európa ma önazonosságát keresi. Az új és tartós egység megteremtéséhez szükség van természetesen politikai, gazdasági és jogi eszközökre, de etikai és spirituális megújulásra is, amely a földrész keresztény gyökereiből merít. Ellenkező esetben nem építhetjük Európát – mondta katekézisében a Szentatya.

Szent Benedeket 1964-ben VI. Pál tette Európa védőszentjévé – emlékeztetett rá XVI. Benedek, majd pápasága védőszentjének nagy érdemeit sorolta fel. Műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva, megváltoztatta Európa arculatát. A római birodalom által létrehozott politikai rendszer összeomlása után új spirituális és kulturális egységet hozott létre. Ennek alapja pedig nem más, mint a földrész népeit összekapcsoló keresztény hit. Ezáltal született az a valóság, amelyet ma „Európának” nevezünk.

Benedek alapvetően az ima embere volt – folytatta katekézisét a szentatya. Még mielőtt kolostoraival alapvető hatást gyakorolt volna az európai civilizáció és kultúra fejlődésére, visszavonult egy subiaco-i barlangba. Tudta, hogy mindenekelőtt önuralomra kell szert tennie. A napjainkban olyan gyakran felmagasztalt egocentrikus önmegvalósítással szemben Szent Benedek mindenekelőtt az alázatot gyakorolta az Istennel való kapcsolatban.

Ima nélkül nem tapasztalhatjuk meg Istent – mondta a pápa. Benedek spiritualitása azonban nem egy valóságtól eltávolodott belső élet volt. A korát jellemző nyugtalanságok közepette Isten színe előtt élt, és soha nem tévesztette szem elől a hétköznapi élet kötelességeit, valamint az ember konkrét szükségleteit. Istent szemlélve értette meg az ember és küldetésének valóságát.

A konkrét szükségletek szintézise híres „ora et labora” – „imádkozzál és dolgozzál” regulája, amelyet 15 évszázaddal ezelőtt írt, és amely ma is meglepően modern – fejtette ki a Szentatya. Szent Benedek „minimálisnak” minősítette Reguláját, valójában azonban nem csak a szerzetesek számára jelent hasznos útmutatást, hanem mindazoknak, akik vezetőt keresnek az Isten felé tartó úton. Mértékletessége, embersége, a lelki életben az alapvető és a másodlagos józan megkülönböztetése révén Regulája mai napig megőrizte megvilágosító erejét – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.

Miután a nagy nyelveken is összefoglalta katekézisét, a Szentatya nyolc nyelven köszöntötte a zarándokcsoportokat, közöttük a tusnádfürdői híveket:

„Isten hozta a magyar zarándokokat, különösen is a tusnádfürdői csoport tagjait. A húsvéti idő adja meg nektek a lelki megújulást. A Feltámadott Úr kísérjen útjaitokon Titeket és családjaitokat. Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus!“