„Az evangéliumért elszenvedett megaláztatásban a világ számára ismeretlen erő, a szeretet ereje működik” – mondta XVI. Benedek pápa a vértanúkra emlékezve

Ez a találkozónk az ősi Szent Bertalan bazilikában zarándokút a XX. század vértanúi tiszteletére – mondta az igeliturgián XVI. Benedek. Arra a számtalan ismert és ismeretlen férfire és nőre emlékezünk, akik az 1900-as években vérüket ontották az Úrért. A pápa utalt rá, hogy szeretett előde, II. János Pál ezt a templomot kifejezetten a XX. század vértanúinak emlékhelyéül jelölte ki és a Sant’Egidio közösségre bízta.

Majd feltette a kérdést: vértanú testvéreink miért nem próbálták meg minden áron megmenteni életüket, amely pótolhatatlan értéket jelent? Miért szolgálták továbbra is az egyházat az életveszélyes fenyegetések ellenére? Ebben a bazilikában, amely Bertalan apostol ereklyéit és Szent Adalbert földi maradványait őrzi, ékesszólón felhangzik azoknak a tanúságtétele, akik nemcsak az elmúlt évszázadban, hanem az egyház kezdeteitől fogva életüket Krisztusnak ajánlották. „Ezek a nagy üldöztetésből jöttek” – idézte a pápa a Jelenések könyvének mondatát, amely a főoltár felett olvasható.

Ezután felsorolta a bazilika hat oltárát, amelyek a következő vértanúkra emlékeznek: azokra a keresztényekre, akik a kommunizmus, illetve a nácizmus totalitárius erőszakának estek áldozatul, akik Amerikában, Ázsiában és Óceániában, valamint Spanyolországban és Mexikóban, továbbá Afrikában haltak vértanúhalált. Isten Szolgája, II. János Pál 2000. május 7-én, a vértanúk emlékét felidéző szentévi ökumenikus szertartáson a Kolosszeumnál azt mondta: ezek a testvéreink a hitben a XX. század keresztény emberiségének nagy freskóját alkotják. Az evangéliumi boldogságok freskóját, amelyet egészen életük feláldozásáig megéltek. A pápa gyakran hangoztatta, hogy ez a Krisztusról tett tanúság, amely elmegy egészen az életáldozatig, erősebb, mint a múlt megosztottságai – mondta XVI. Benedek, majd így folytatta:

Látszólag az erőszak, a totalitárius rendszerek, az üldöztetések, a vak kegyetlenség erősebb. Elhallgattatja a hit tanúit, akik emberileg úgy tűnhetnek, mint a történelem legyőzöttei. A feltámadt Jézus azonban megvilágítja tanúságtételüket, és értelmet ad vértanúságuknak.
"A vértanúk vére a keresztények magvetése" – idézte a pápa Tertulliánust. A vereségben, az evangéliumért elszenvedett megaláztatásban olyan erő működik, amelyet a világ nem ismer. Ez a szeretet ereje, amely a látszólagos vereségben is győzedelmes. Benedek pápa ezután arra mutatott rá, hogy a XXI. század is a vértanúság jegyében kezdődött. Amikor a keresztények valóban betöltik a kovász, a világosság, a föld sója szerepét, Jézushoz hasonlóan üldözöttekké, „ellentmondás jelévé” válnak. A szentatya arra buzdította a Sant’Egidio közösség tagjait, hogy kövessék ezeknek a vértanúknak a bátorságát és szolgálják kitartóan az evangéliumot, majd Szűz Mária, a Vértanúk Királynője oltalmába ajánlotta őket.