A Szentszék tisztázza a Nagypénteken a zsidókért mondott ima körüli félreértéseket
A Szentszék Sajtóterme pénteken közleményt bocsátott ki, amelyben „tisztázni” kívánja
azokat a „félreértéseket”, amelyek miatt a zsidóság egyes csoportjai nemtetszésüknek
adtak hangot. Sérelmezték az „Oremus pro Iudaeis”, vagyis a nagypénteki liturgiában
a zsidókért mondott ima új formuláját, amelyet az 1962-es kiadású Római Misekönyv
tartalmaz. Ez a szöveg egyesek szerint „nem áll összhangban a Szentszék hivatalos
nyilatkozataival és megnyilvánulásaival, amelyek a zsidó népre és hitére vonatkoznak,
és amelyek haladást jelentettek az elmúlt negyven évben a zsidók és a katolikus egyház
közötti baráti kapcsolatokban”.
A most kiadott közlemény arról biztosítja
az érdekelteket, hogy az „Oremus” – könyörgés – új formulájával, amellyel módosították
az 1962-es Misekönyv egyes kifejezéseit, a Szentszéknek egyáltalán nem állt szándékában
megváltoztatni a katolikus egyház zsidók iránti magatartását, amelyet az utóbbi időkben
tanúsított, főleg a II. vatikáni zsinat tanításából, elsősorban a „Nostra aetate”
k. nyilatkozatból kiindulva. XVI. Benedek pápa 2005. szeptember 15-én az izraeli főrabbinak
mondott beszédében azt hangsúlyozta erről a dokumentumról, hogy az mérföldkövet jelentett
a keresztények és a zsidó nép közötti kiengesztelődés útján.
A „Nostra aetate”
k. nyilatkozat által tanúsított hozzáállás továbbra is fennáll. Ezt bizonyítja az
a tény is, hogy az 1970-es Római Misekönyvben olvasható, zsidókért mondott ima ma
is teljes mértékben érvényes és a katolikusok imájának rendes formáját jelenti. Az
idézett zsinati dokumentum csakúgy, mint egyéb, a Szentírásra (Dei Verbum 14), vagy
az egyházra (Lumen gentium, 16) vonatkozó állítások, leszögezik azokat az alapelveket,
amelyekre a katolikusok és zsidók közötti kapcsolatok, a megbecsülés, a párbeszéd,
a szeretet, a szolidaritás és az együttműködés épülnek.
Az egyház misztériumát
fürkészve éppen a „Nostra aetate” emlékeztet arra a teljesen sajátos kapcsolatra,
amely az Újszövetség népét spirituálisan Ábrahám leszármazottaihoz fűzi. Visszautasítja
a zsidók iránti megvetés és diszkrimináció minden formáját, szilárdan elítéli az antiszemitizmus
minden megnyilvánulását”. „A Szentszék – zárul a vatikáni sajtóterem közleménye –
annak a reményének ad hangot, hogy ezek a pontosítások hozzájárulnak a félreértések
tisztázásához. Ismételten leszögezi azt a kívánságát, hogy a zsidók és keresztények
közötti kölcsönös megértés és megbecsülés terén az utóbbi években végbement előrehaladás
még tovább fejlődik”.