Az üldözött keresztényeket kevéssé védi a nemzetközi közösség - mondta Tomasi érsek az ENSZ-ben

"Nincs olyan sarka a földnek, ahol ne ismernék a faji diszkriminációt" - hangoztatta a szentszéki állandó megfigyelő az ENSZ emberjogi ülésén Genfben. Március 21-én tartotta ugyanis a nemzetközi szervezet a rasszizmus elleni világnapot. Silvano Tomasi érsek az emberi jogok megsértéséről beszélt felszólalásában, különösen is az etnikai és vallási kisebbségek esetében.
A Vatikáni Rádió interjút készített a szentszéki megfigyelővel:

Tomasi érsek: Ha kicsit körülnézünk a világban, látjuk, hogy ma vannak olyan kategóriájú emberek, akiket mintegy másodosztályú állampolgárokként kezelnek, mindössze azért, mert más etnikai csoporthoz tartoznak, vagy más a bőrük színe. Ezt olyan országokban alkalmazzák konkrétan, ahol történelmi hagyományokkal rendelkező kisebbség él, amelynek tagjai különböznek a lakosság többi részétől. Itt a másiktól való félelmet tovább növeli a globalizáció. Ezt úgy kell érteni, hogy a gazdaság és a közös kultúra alkotta egység, melyet a média népszerűsít, ijesztően hat egyes csoportokra, akik saját történelmi identitásukba, nemzeti hagyományukba zárkóznak, és következésképp a többiek gyanússá válnak számukra.

Vatikáni Rádió: Mit tehet a nemzetközi közösség, hogy legyőzze a rasszizmust, az idegengyűlöletet és betarttassa a nemzeti kisebbségek jogait?

Tomasi érsek: Jogi eszközöket kell létrehoznia, amelyek mindenkit védenek, különös tekintettel a diszkrimináció áldozataira. Emellett meg kell változtatni az emberek hozzáállását. Meg kell nyitni szívünket a másik elfogadására: hogy fontosnak lássuk őt, olyannak mint mi, aki az egész közösség hasznára lehet.

Vatikáni Rádió: Genfi felszólalásában a vallásszabadságról beszélt. Olyan országokat említett, ahol a keresztények nehezen tudják nyilvánosan megélni hitüket, rejtőzködniük kell...

Tomasi érsek: Világosan kell látnunk, hogy valamennyire minden vallást érintenek ezek a problémák a világon. Nem szabad elfeledkezni az összes vallásüldözés áldozatairól, ahogy a keresztényekről sem, akik ma a Közel-Keleten és más országokban a legsúlyosabb kitaszítottság állapotában élnek, ellenséges cselekedetek célpontjaiként.

Vatikáni Rádió: Nemzetközi szinten tehát keveset beszélnek a keresztények üldözéséről?

Tomasi érsek: Véleményem szerint a kérdés mintegy politikai vetületére helyezik a hangsúlyt. Ma az iszlámot kormányok és nagyon jól szervezett, hatékonyan működő kormányközi szervezetek védik. A keresztény hit mögött pedig csak önkéntes szervezetek állnak, amelyek megpróbálják támogatni a diszkrimináció keresztény áldozatait. Ebben az értelemben az egyensúly hiánya tapasztalható, annál is inkább, mert a laikus európai államok talán nem szívesen néznek szembe ezzel a témával - magyarázta a Vatikáni Rádiónak Silvano Tomasi érsek, állandó ENSZ megfigyelő.