2008-03-20 15:11:35

A papok feladata, hogy ébren tartsák a világban az Isten utáni vágyat – mondta a Pápa a nagycsütörtöki krizmaszentelő misén


A papok soha ne saját magukat hirdessék, ne olyan egyházról szóljanak, amit ők találtak ki, hanem mindnyájan legyenek az igazság és a szeretet szolgái – mondta XVI. Benedek pápa nagycsütörtökön délelőtt a Szent Péter bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén. A szertartáson a római egyházmegye 1600 papja újította meg papi fogadalmait, majd sor került a katekumenek és a betegek olajának, valamint a szent krizmának a megáldására.
A Szentatya homíliájában arra szólította fel a papokat, hogy elmélkedjenek el hivatásuk jelentéséről. Feladatuk, hogy szüntelenül fordítsák tekintetüket Isten felé, hogy a világ ne feledkezzen el róla.

„A pap kötelessége, hogy mindig ébren őrködjön a gonosz felszínre törő hatalmával szemben. Ébren kell tartania a világ lelkiismeretét Isten számára. A pap legyen szilárd a kor divatos irányzataival szemben, legyen kitartó az igazságban, a jóért való elkötelezettségben. Az Úr színe előtt állni azt is jelenti, hogy magunkévá tesszük az emberek gondjait, mint ahogy Jézus is magára vállal mindannyiunkat az Atya előtt. A papok öltsék magukra Krisztus képmását, szavát, igazságát, szeretetét.

A pap legyen egyenes ember, aki arra is készen áll, hogy az Úrért hagyja magát megalázni. Mindig újból és újból tanuljon meg imádkozni, mélyedjen el az Úr megismerésében, hogy hithirdetése hatékony legyen. Óvakodjon továbbá attól, hogy a szent dolgok szokássá váljanak. Ezáltal kialszik a szent félelem – mondta a Szentatya, majd így folytatta homíliáját:
„A szokások hatalmában nem érzékeljük azt a rendkívüli, új, meglepő tényt, hogy Jézus maga van jelen, hogy hozzánk szól, hogy nekünk adja magát. Szüntelenül küzdenünk kell szívünk közömbössége, valamint az ellen, hogy ne szokjunk hozzá a rendkívüli valósághoz. Újból és újból el kell ismernünk elégtelenségünket, és azt a kegyelmet, hogy Jézus kezünkbe adja önmagát”.
A Pápa Lukács evangéliumának szavait idézve mutatott rá az engedelmesség alapvető dimenziójára: „ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd”. Jézus az Olajfák hegyén ezekkel a szavakkal hozta meg a döntő győzelmet a bűn, a bűnbeesett szív lázadása felett.

Ádám bűne abban állt, hogy saját akaratát akarta megvalósítani, nem pedig Istenét. Az emberiség kísértése mindig az, hogy teljesen önálló akar lenni, saját akaratát akarja végrehajtani. Azt hiszi, hogy csak így lehet szabad, csak a korlátlan szabadság révén lehet teljesen ember, válhat istenivé. Azonban éppen ezáltal szállunk szembe az igazsággal – mutatott rá csütörtök délelőtti homíliájában XVI. Benedek pápa.

Csak akkor vagyunk szabadok, ha szabadságunkat megosztjuk másokkal, ha belépünk Isten akaratába. Ez az alapvető engedelmesség, amely minden embert érint, még konkrétabbá válik a papok számára.

„Mi nem magunkat hirdetjük, hanem Jézust és Szavát, amelyet nem találhattunk volna ki mi magunk. Ne találjunk ki egy olyan egyházat, amilyet mi szeretnénk, hanem hirdessük Krisztus Szavát a megfelelő módon, testével szeretetközösségben. Engedelmességünk azt jelenti, hogy hiszünk az egyházban, hogy az egyházzal együtt gondolkozunk és beszélünk, vele együtt szolgálunk” – mondta a Szentatya. Utalt Jézus szavaira, amelyeket Péternek mondott: „oda visznek majd, ahová nem akarod”. Az, hogy hagyjuk oda vezetni magunkat, ahová nem akarunk menni, szolgálatunk alapvető dimenziója, és éppen ezáltal válunk szabaddá. Az, hogy elveinkkel és terveinkkel esetleg ellentétes helyre hagyjuk magunkat vezetni, azt jelenti, hogy valami újat tapasztalunk meg, mégpedig Isten szeretetének gazdagságát.

A Pápa végül a lábmosás gesztusát elevenítette fel homíliájában: ezáltal Krisztus, a világ valódi Főpapja kinyilvánította, hogy mindenki szolgája kíván lenni. A szeretet végsőkig menő gesztusával megmossa piszkos lábunkat, alázatos szolgálatával megtisztít bennünket kevélységünk betegségétől. Képessé tesz bennünket arra, hogy Isten asztaltársai legyünk. Krisztus leszállt közénk a földre és felmagasztaltatott a Kereszt által. Kereszthalála, a végsőkig menő szeretet révén, leszállt a legmélyebbre. Az ember őt követve jut el így valódi felemelkedésének csúcspontjára.








All the contents on this site are copyrighted ©.