„Az élet nehézségei sem képesek arra, hogy kioltsák az Istennel való barátságból fakadó
örömöt” – mondta XVI. Benedek pápa az általános kihallgatáson
Hamvazószerdán délelőtt a Szentatya a VI. Pál teremben tartotta meg az általános pápai
kihallgatást, amelyen katekézisét a most megkezdődött nagyböjtnek szentelte. A kihallgatás
végén kiengesztelődésre buzdította Csád lakosságát, illetve sürgette a szentföldi
béke mielőbbi megvalósulását.
A világ minden részéről érkezett mintegy 5 ezer
zarándokhoz intézett beszédében a Pápa kifejtette: a szekularizáció jelensége nem
pusztán a mi korunkat jellemző rossz. Másfél évszázaddal ezelőtt már Boldog IX. Piusz
pápa is küzdött ellene. A keresztény értékek eróziójának korában a nagyböjt mint az
elmélkedés, az ima és az anyagi javaktól való tartózkodás ideje, segíti a híveket,
hogy ismét rátaláljanak az Istenbe vetett bizalom, a szegények megsegítésének örömére.
A Húsvétot megelőző 40 nap a belső megújulás időszaka, amelyben ismét felfedezzük
a keresztségben kapott hitünket. Arra késztet, hogy a kiengesztelődés szentségéhez
járuljunk, az isteni irgalmasságnak ajánlva megtérésünket.
Az ősegyházban
a nagyböjt volt az a kiváltságos időszak, amikor a katekumeneket felkészítették a
keresztség és az Eucharisztia szentségére, amelyeket Húsvét vigíliáján ünnepeltek.
A nagyböjtöt tekintették a kereszténnyé válás idejének, amely a megtérés és a megújulás
hosszú időszakát igényelte. Ehhez az előkészülethez csatlakoztak a már megkereszteltek,
megújítva szeretetközösségüket Krisztussal, Húsvét örömteli ünneplésében. Nagyböjt
ma is arra emlékeztet, hogy kereszténynek lenni soha nem egy befejezett történet,
hanem mindig újból és újból kereszténnyé kell válnunk.
A nagyböjti időszak
két vezérszava a megtérés és a bűnbánat, ma különösen élesen visszhangzanak, amikor
az anyagi gazdagság reklámozása mélyen áthatja a modern társadalmat. Amikor korunk
embere az Istentől való teljes függetlenségét hirdeti, lényegében saját maga rabszolgájává
válik, és gyakran sivár magányba süllyed. A megtérésre való felszólítás azt jelenti,
hogy visszatérünk a gyöngéd és irgalmas Atya ölelésébe, hogy fogadott gyermekeiként
rábízzuk magunkat Istenre, újjászületve szeretetében.
A hamvazkodás szertartását
végző pap a következőket mondja: „Emlékezzél ember, porból vagy és porrá leszel” vagy
megismétli Jézus buzdítását: „Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében”. Mindkettő
az emberi lét igazságára emlékeztet: korlátokkal rendelkező teremtmények vagyunk,
bűnösök, akiknek mindig szükségük van bűnbánatra és megtérésre. Az egyház, bölcs
pedagógiával szüntelenül ismétli, hogy a megtérés mindenekelőtt kegyelem, olyan ajándék,
amely megnyitja szívünket Isten végtelen jósága előtt.
A megtérés azzal jár,
hogy alázatosan Jézust követjük. Amikor a sikerre, a hírnévre, kényelemre való törekvés
teljesen kisajátítja életünket, egészen odáig, hogy kizárjuk Istent, valóban a boldogsághoz
vezet-e? – tette fel a kérdést a Pápa. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyagi elvárások
kielégítése nem hozza meg a boldogságot. Az egyetlen öröm, amely eltölti az emberi
szívet, Istentől jön. Sem a mindennapi aggodalmak, sem az élet nehézségei nem képesek
kioltani azt az örömet, amely az Istennel való barátságból születik.
A gazdagság
délibábja által lángra lobbantott kapzsiság ellenszere a javak másokkal való megosztása,
önmagunk odaajándékozása szükséget szenvedő testvéreinknek. Ha az alamizsnálkodást
mély hittel gyakoroljuk, jobban megvalósítjuk keresztény hivatásunkat – utalt a Pápa
nagyböjti üzenetének egyik tanítására. Amikor ugyanis a keresztények ingyenesen felajánlják
önmagukat mások szolgálatára, arról tanúskodnak, hogy nem az anyagi gazdagság, hanem
a szeretet irányítja a lét törvényeit.
Katekézise végén XVI. Benedek pápa
felhívást intézett Csád lakosságához, amelynek földjét ismét testvérháború vére áztatja,
több ezer a menekültek száma. „Imáitokra és szolidaritásotokra bízom ezeket a
szenvedő testvéreinket. Kíméljék meg őket további erőszakos tettektől és biztosítsák
számukra a szükséges humanitárius segítségnyújtást” – mondta a Pápa. Felhívást intézett
az érdekelt felekhez, hogy azonnal szüntessék be a fegyveres harcot, a párbeszéd és
a kiengesztelődés útján oldják meg az ellentéteket. A Szentatya a VI. Pál teremben
jelen lévő libanoni, iraki és jordániai kormány tisztviselőkhöz intézett buzdításában
a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke előmozdítását sürgette a közel-keleti
térségben. A kihallgatás végén Ingrid Betancourt, a hat éve a kolumbiai gerillák fogságában
élő politikusnő édesanyja személyesen köszönthette a Pápát és fogadta bátorító szavait.
A Szentatya emlékeztetett továbbá IX. Piusz pápa halálának 130. évfordulójára.
Köszöntötte az előde nevét viselő olasz küldöttség tagjait, nagyra értékelve a boldogok
sorába iktatott pápa alakját, aki „hősies szeretettel teljesítette az egyház egyetemes
pásztorának küldetését, mindig szem előtt tartva a lelkek üdvözülését”.
„Hosszú
pápasága idején, amelyet zivataros események jelöltek meg, erőteljesen törekedett
arra, hogy ismételten leszögezze a keresztény hit igazságát az előrehaladó szekularizációnak
kitett társadalomban. Rendíthetetlen tanúságtétele, Krisztus és az egyház bátor szolgálata
ma is ragyogó tanítást jelent mindenki számára” – mondta még XVI. Benedek, Boldog
IX. Piusz pápára emlékezve.