„Az élet nehézségei sem képesek arra, hogy kioltsák az Istennel való barátságból fakadó örömöt” – mondta XVI. Benedek pápa az általános kihallgatáson

Hamvazószerdán délelőtt a Szentatya a VI. Pál teremben tartotta meg az általános pápai kihallgatást, amelyen katekézisét a most megkezdődött nagyböjtnek szentelte. A kihallgatás végén kiengesztelődésre buzdította Csád lakosságát, illetve sürgette a szentföldi béke mielőbbi megvalósulását.

A világ minden részéről érkezett mintegy 5 ezer zarándokhoz intézett beszédében a Pápa kifejtette: a szekularizáció jelensége nem pusztán a mi korunkat jellemző rossz. Másfél évszázaddal ezelőtt már Boldog IX. Piusz pápa is küzdött ellene. A keresztény értékek eróziójának korában a nagyböjt mint az elmélkedés, az ima és az anyagi javaktól való tartózkodás ideje, segíti a híveket, hogy ismét rátaláljanak az Istenbe vetett bizalom, a szegények megsegítésének örömére. A Húsvétot megelőző 40 nap a belső megújulás időszaka, amelyben ismét felfedezzük a keresztségben kapott hitünket. Arra késztet, hogy a kiengesztelődés szentségéhez járuljunk, az isteni irgalmasságnak ajánlva megtérésünket.

Az ősegyházban a nagyböjt volt az a kiváltságos időszak, amikor a katekumeneket felkészítették a keresztség és az Eucharisztia szentségére, amelyeket Húsvét vigíliáján ünnepeltek. A nagyböjtöt tekintették a kereszténnyé válás idejének, amely a megtérés és a megújulás hosszú időszakát igényelte. Ehhez az előkészülethez csatlakoztak a már megkereszteltek, megújítva szeretetközösségüket Krisztussal, Húsvét örömteli ünneplésében. Nagyböjt ma is arra emlékeztet, hogy kereszténynek lenni soha nem egy befejezett történet, hanem mindig újból és újból kereszténnyé kell válnunk.

A nagyböjti időszak két vezérszava a megtérés és a bűnbánat, ma különösen élesen visszhangzanak, amikor az anyagi gazdagság reklámozása mélyen áthatja a modern társadalmat. Amikor korunk embere az Istentől való teljes függetlenségét hirdeti, lényegében saját maga rabszolgájává válik, és gyakran sivár magányba süllyed. A megtérésre való felszólítás azt jelenti, hogy visszatérünk a gyöngéd és irgalmas Atya ölelésébe, hogy fogadott gyermekeiként rábízzuk magunkat Istenre, újjászületve szeretetében.

A hamvazkodás szertartását végző pap a következőket mondja: „Emlékezzél ember, porból vagy és porrá leszel” vagy megismétli Jézus buzdítását: „Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében”. Mindkettő az emberi lét igazságára emlékeztet: korlátokkal rendelkező teremtmények vagyunk, bűnösök, akiknek mindig szükségük van bűnbánatra és megtérésre.
Az egyház, bölcs pedagógiával szüntelenül ismétli, hogy a megtérés mindenekelőtt kegyelem, olyan ajándék, amely megnyitja szívünket Isten végtelen jósága előtt.

A megtérés azzal jár, hogy alázatosan Jézust követjük. Amikor a sikerre, a hírnévre, kényelemre való törekvés teljesen kisajátítja életünket, egészen odáig, hogy kizárjuk Istent, valóban a boldogsághoz vezet-e? – tette fel a kérdést a Pápa. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyagi elvárások kielégítése nem hozza meg a boldogságot. Az egyetlen öröm, amely eltölti az emberi szívet, Istentől jön. Sem a mindennapi aggodalmak, sem az élet nehézségei nem képesek kioltani azt az örömet, amely az Istennel való barátságból születik.

A gazdagság délibábja által lángra lobbantott kapzsiság ellenszere a javak másokkal való megosztása, önmagunk odaajándékozása szükséget szenvedő testvéreinknek. Ha az alamizsnálkodást mély hittel gyakoroljuk, jobban megvalósítjuk keresztény hivatásunkat – utalt a Pápa nagyböjti üzenetének egyik tanítására. Amikor ugyanis a keresztények ingyenesen felajánlják önmagukat mások szolgálatára, arról tanúskodnak, hogy nem az anyagi gazdagság, hanem a szeretet irányítja a lét törvényeit.

Katekézise végén XVI. Benedek pápa felhívást intézett Csád lakosságához, amelynek földjét ismét testvérháború vére áztatja, több ezer a menekültek száma.
„Imáitokra és szolidaritásotokra bízom ezeket a szenvedő testvéreinket. Kíméljék meg őket további erőszakos tettektől és biztosítsák számukra a szükséges humanitárius segítségnyújtást” – mondta a Pápa. Felhívást intézett az érdekelt felekhez, hogy azonnal szüntessék be a fegyveres harcot, a párbeszéd és a kiengesztelődés útján oldják meg az ellentéteket.
A Szentatya a VI. Pál teremben jelen lévő libanoni, iraki és jordániai kormány tisztviselőkhöz intézett buzdításában a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke előmozdítását sürgette a közel-keleti térségben. A kihallgatás végén Ingrid Betancourt, a hat éve a kolumbiai gerillák fogságában élő politikusnő édesanyja személyesen köszönthette a Pápát és fogadta bátorító szavait.

A Szentatya emlékeztetett továbbá IX. Piusz pápa halálának 130. évfordulójára. Köszöntötte az előde nevét viselő olasz küldöttség tagjait, nagyra értékelve a boldogok sorába iktatott pápa alakját, aki „hősies szeretettel teljesítette az egyház egyetemes pásztorának küldetését, mindig szem előtt tartva a lelkek üdvözülését”.

„Hosszú pápasága idején, amelyet zivataros események jelöltek meg, erőteljesen törekedett arra, hogy ismételten leszögezze a keresztény hit igazságát az előrehaladó szekularizációnak kitett társadalomban. Rendíthetetlen tanúságtétele, Krisztus és az egyház bátor szolgálata ma is ragyogó tanítást jelent mindenki számára” – mondta még XVI. Benedek, Boldog IX. Piusz pápára emlékezve.