40 éves a Sant’Egidio Közösség – interjú az alapító Andrea Riccardi professzorral

1968. február 7-én egy római gimnázium diákcsoportja hozta létre a szervezetet nemsokkal a II. Vatikáni Zsinat után és az ifjúsági tiltakozások idején, amikor úgy tűnt, hogy mindent meg kell változtatni. A közösség történetének alapja és kezdete az Evangélium olvasása, amely az elmúlt 40 évben vezette tagjait. Ez egyesült azzal a vággyal, hogy a gyakorlati életbe is átültessék tanítását – hangsúlyozta Andrea Riccardi történész professzor a Fides missziós hírügynökségnek adott interjújában.

A közösség világi hívők csoportjából áll, akik a társadalomban elkötelezték magukat a szegények iránti szolidaritás mellett. A mozgalom a római külvárosokban kezdődött, amelyeknek voltak még a harmadik világra emlékeztető részei. Az egyház számára különös pillanat volt ez: még a zsinat légköre uralkodott, amely a megújulás, Isten Szava primátusának újra megtalálása felé irányította a híveket, valamint afelé, hogy Isten népe elkötelezettként éljen a világban.

A Pápák jelentőségéről a közösség fejlődésében Andrea Riccardi elmondta, hogy VI. Pál idején római helynöke Ugo Poletti bíboros kísérte atyai szeretettel a mozgalom első lépéseit. Gondjaikra bízta a Sant’Edigio templomot, amelyről a közösség a nevét választotta.

II. János Pál pápával az első találkozásra 1978. december 3-án került sor. Ekkor kezdődött az a 26 éven át tartó kapcsolat, amely a Pápa részéről atyai szeretetet és támogatást jelentett, a Sant’Egidio közösség részéről pedig a Pápa prófétai megérzései megvalósításának folytatását, mint az 1986-os Assisiben megrendezett vallásközi imát a békéért. Wojtyla pápa 1979-ben látogatott el először a Szent Egyed Közösségbe.

XVI. Benedek pápával a kapcsolat abban a mély összhangban gyökerezik, amelyet a béke, az ökumenizmus, az evangelizálás Európában és Afrikában témák kapcsán közösen vallanak.
A közösség missziójáról szólva az alapító kiemelte, hogy azokhoz akarnak fordulni, akik elvesztették kapcsolatukat az egyházzal: az elkereszténytelenedett Európa fiataljai, a külvárosokban élő szegények, akik elvesztették vallásos gyökereiket az emigráció és az élet nehézségei miatt.

A Szent Egyed közösségek emberek találkozásaiból születnek, akik osztoznak a mozgalom lelkiségében és, akik ezt meg is akarják élni saját környezetükben. A küldetés értelme tehát Isten Szavának megosztása másokkal és a Jézussal való találkozásból fakadó öröm továbbadása szegényebb testvéreinknek azzal a tanúságtétellel, hogy az Evangéliumot minden helyzetben meg lehet élni.

Ma a Sant’Egidio Közösség a világ 70 országában van jelen, kb. 50 ezer taggal, akiknek több mint a fele a déli féltekén, elsősorban Afrikában él. Az egyes közösségek az adott helyszínen élőkből tevődnek össze, akik ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mások. Azonban azzal a tudattal élnek, hogy senki sem olyan szegény, hogy ne tudjon máson segíteni. Ez a példája afrikai közösségeinknek, amelyek az utcán vagy börtönökben élő gyermekekkel foglalkoznak – mutatott rá Andrea Riccardi.

Nemzetközi szinten a közösség részt vett pl. a mozambiki béke megteremtésében, amelyet 1992-ben írtak alá 16 évi véres polgárháború után. A világ tehát megváltozhat – hívta fel a figyelmet az alapító. A Szent Egyed Közösség mindenhol az ingyenes szeretet lelkületét éli meg és ebből fakad az a tanúságtétel, hogy nemcsak a piaci mentalitás létezik. A mozgalom tevékenysége ezrek önkéntes munkájára épít, amely ingyenes volta ellenére folyamatos és hatékony.