„Szent Ágoston a hit és az értelem közötti kapcsolat ideális példaképe” – mondta XVI. Benedek pápa szerda délelőtti katekézisében

Az általános kihallgatáson, amelyre ez alkalommal is a VI. Pál teremben került sor, a Pápa folytatta Szent Ágostonról szóló katekézisét. Immár harmadik alkalommal szólt a hippói püspök életútjáról és lelki előrehaladásáról. Bejelentette, hogy jövő szerdán, Szent Ágoston alakjának szentelt negyedik és egyben utolsó katekézisében részletezi majd az egyházatya megtérésének témáját. A mostani kihallgatáson arra mutatott rá, hogy a hippói püspök szerint az Istentől távol levők saját maguktól idegenednek el.

Szent Ágoston racionalitásának megfelelő vallást keresett és az igazság utáni radikális vágya serdülő korában eltávolította a katolikus hittől, amelyre édesanyja nevelte. Ugyanakkor arra késztette, hogy ne érje be azokkal a filozófiákkal, amelyek nem vezették el az igazságra. Nem az életet adó Istent, hanem egy végső, kozmológiai hipotézisként megjelenő istent kínáltak fel. Istenkeresése arra vezette Szent Ágoston hippói püspököt, a mai algériai Annaba főpásztorát, hogy eljusson a hit és az értelem szintézisére.

Ezt a két dimenziót, a hitet és az észt nem lehet sem elválasztani egymástól, sem pedig egymással szembe állítani. A kettőnek együtt kell haladnia. Mint ahogy Ágoston írta „Contra Academicos” (Az akadémikusok ellen) c. művében nem sokkal megtérése előtt: a hit és az értelem két olyan erő, amely elvezet bennünket a megismeréshez.

„Higgy, hogy érts: a hit nyitja meg az utat az igazság kapuja előtt, de ettől elválaszthatatlan az, hogy megértsd, hogy lásd az igazságot, hogy megtaláld Istent és higgy.” A hit és az értelem közötti összhang mindenekelőtt azt jelenti, hogy Isten nem távoli, hanem éppen ellenkezőleg, közel van minden ember szívéhez és értelméhez – mondta katekézisében a Szentatya.

Isten jelenléte az emberben mély és ugyanakkor titokzatos. Felismerhetjük és felfedhetjük legbensőbb énünkben. Ágoston azt tanította, hogy az ember belsejében lakozik az igazság. Ha úgy látjuk, hogy természetünk változékony, akkor múljuk felül önmagunkat. Irányuljunk az értelem világossága felé. "Magadnak teremtettél bennünket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk,amíg meg nem nyugszik Tebenned!" – idézte a Szentatya Ágoston híres mondását. Isten távolsága tehát egyenlő a saját magunktól való távolsággal.

A hippói püspök írásaiban az embert nagy talánynak nevezte, mély szakadéknak, amelyet csak Krisztus tud megvilágosítani és üdvözíteni. Az Istentől eltávolodott és magától elidegenedett ember csak akkor találja meg önmagát, ha találkozik Istennel. Így jut el önmagához, valódi énjéhez és önazonosságához.

Az ember természeténél fogva közösségi, szociális lény, de a bűn következtében antiszociálissá vált. Szent Ágostonnak ez a megállapítása, amelyről „Az Isten városa” c. művében írt, ma is nyilvánvaló – szögezte le a Szentatya. Krisztus az egyetlen közvetítő Isten és az emberiség között. Ágoston tanítása szerint az egyház feje Krisztus, mi pedig a test tagjai vagyunk. Az egyház egyetlen testet alkot, amely Isten népe és Isten háza. XVI. Benedek pápa katekézise végén emlékeztetett II. János Pál „Augustinum Hipponensem” k. apostoli levelére, amelyet Szent Ágoston alakjának szentelt 1986-ban, a szent megtérésének 1600. évfordulója alkalmából.

XVI. Benedek pápa a kihallgatás végén köszöntötte azokat a főpásztorokat, akik a Sant’Egidio közösség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából jöttek Rómába. Emlékeztetett rá, hogy csütörtökön tartjuk Bosco Szent János liturgikus ünnepét. A fiatalokat arra buzdította, hogy tekintsék a szalézi rend megalapítóját az élet valódi tanítómesterének.