Megnyílt a Rota Romana bíróság törvényszéki évada – XVI. Benedek pápa beszéde
XVI. Benedek szokásos évadnyitó beszédében a Szentszék fellebbviteli bíróságának az
egyházi igazságszolgáltatás rendszerében betöltött szerepét hangsúlyozta a Rota Romana
modernkori újraindulását elrendelő „Sapienti consilio” k. apostoli konstitúció századik
évfordulóján. Szorgalmazta az egyházi jogszolgáltatás egységének erősítését, és óva
intett az egyház általános törvényeitől, sőt tanításától is eltávolodó „helyi jogértelmezések”
kialakulásától. Továbbá leszögezte, hogy a házasságjogi kérdéseket érintő pápai megnyilatkozások
közvetlen jogi erővel bírnak, s így minden egyházi bíróság számára kötelezőek.
A
Rota Romana egy olyan évszázados intézmény, amelyet Péter utóda azért hozott létre,
hogy segítségével a primátusának részét képező jogszolgáltatást Isten egész népe javára
gyakorolja. Ítéleteinek a konkrét ügyeken túlmutató jelentősége van, mivel az egyházi
bíróságok hierarchiájának csúcsán található Rota Romana az egyházi jogszolgáltatás
egységesítésének is eszköze – mutatott rá a Szentatya. Az egységes jogszolgáltatásra
azért van szükség, mert minden jogrendnek – így az egyházinak is – feladata, hogy
a különböző konkrét esetekre az igazságosság ugyanazon általános elveit és szabályait
alkalmazza. Csak így alakulhat ki a társadalomban a bíróságok iránti bizalom, aminek
megléte a társadalmi életre is hatással van. Az egyházi bíróságok esetében erre
méginkább szükség van – hangsúlyozta a Pápa –, hiszen az általuk tárgyalt ügyek az
egyház küldetéséhez szükséges lelki és világi javakkal kapcsolatosak. Ezért tehát
„az igazságszolgáltatás lényegi kritériumainak egysége és az, hogy ésszerű módon előrelátható
legyen a bírósági döntések értelme, az egyházi közjó részét képezi”. Ez különösen
jelentős belső éleében és a világ számára nyújtott intézményes tanúságtételében.
A
Pápa felhívta a figyelmet, hogy nem szabad szembeállítani a Rota, illetve a helyi
egyházi bíróságok jogszolgáltatását. Ez utóbbiaknak fontos feladata, hogy közvetlenül
elérhetővé tegyék az igazságszolgáltatást és megoldják a konkrét eseteket, amelyek
olykor szorosan kapcsolódnak a helyi kultúrához és mentalitáshoz. A Rota feladata
pedig, hogy ezen a téren őrködjön az Egyház egységének fenntartásán, vagyis biztosítsa,
hogy minden ítélet ugyanazokra a közös elvekre és normákra alapuljon.
Mivel
a rotai ügyek nagy része a házasságjoggal kapcsolatos, XVI. Benedek kifejezetten óva
intett annak veszélyétől, hogy „észrevétlenül, mégis érzékelhető módon, az Egyháznak
a házassággal kapcsolatos közös tételes törvényeitől, sőt tanításától is mindinkább
eltávolodó ’helyi jogértelmezések’ alakuljanak ki”. Azt is szükségesnek tartotta leszögezni,
hogy „a házasságjogi kérdéseket érintő egyházi tanítóhivatali megnyilatkozások”, beleértve
a Rota Romanához intézett pápai beszédeket is, „az egyházi bíróságok működése számára
közvetlen iránymutatásul szolgálnak, mivel tekintéllyel tanítják mindazt, ami lényeges
a házasság valóságával kapcsolatosan”.
A Pápa megerősítette II. János Pál
2005-ös Rota-beszédében foglaltakat, miszerint „Isten szavának az egyházi Tanítóhivatal
által végzett hiteles magyarázata, amennyiben a jog területét érinti, jogi értékkel
bír anélkül, hogy bármilyen további formai lépésre szükség volna ahhoz, hogy jogilag
és erkölcsileg kötelezővé váljon”. XVI. Benedek sürgette a rotai jogszolgáltatás
mind egységesebbé válását és ténylegesen hozzáférhetővé tételét az igazságszolgáltatás
minden szereplője számára, hogy egységes alkalmazást nyerjen minden egyházi bíróságon.
A
Szentatya beszédét Érszegi Márk Aurél kánonjogász foglalta össze műsorunk számára.