Örömmel várjuk a békehozó Pápát és nagytudású embert - nyilatkozta a La Sapienza Egyetem rektora

XVI. Benedek pápa csütörtöki látogatását a római egyetemen továbbra is egymással ellentétes reakciók előzik meg. Renato Guarini rektor, aki néhány hónappal ezelőtt hívta meg a Pápát, a hit és az értelem közti párbeszéd fontosságára helyezi a hangsúlyt, mely XVI. Benedek pápaságának megkülönböztető jegye.

"Én személy szerint és az akadémiai közösség is készülünk a Pápa fogadására, aki a béke embere, ugyanakkor nagytudású, mély gondolatokat hordozó filozófus is". Látogatása alkalom arra, hogy a különböző véleményeket összeütköztessék, meghallgassák megfontolásait. Ez akkor is így van, ha az oktatók egy csoportja levélben fordult a rektorhoz, mondja le a pápai látogatást.
Guarini rektor rádiónknak elmondta: a La Sapienzán 4500 tanár oktat. A tiltakozást aláírók mindössze 67-en vannak, ami csekély kisebbséget jelent.
"Tiszteletben tartom mindenki véleményét, de én a párbeszédre hívok mindenkit, és főleg arra, hogy az ész győzedelmeskedjen az ideológiákon, amelyek felett már eljárt az idő" - mondta még a római egyetem rektora.

Olaszországban élénk vitát váltott ki ez a levél, míg egyetemi hallgatók egy kis csoportja tiltakozása jeléül elfoglalta a rektori hivatalt.

A Vatikáni Rádiónak Ernesto Galli della Loggia történész így kommentálta az esetet:
"Olaszországban a tolerancia ritka, mint a fehér holló, s ez annál inkább szomorú, minthogy úgy tűnik, hogy az értelmiségi körökben hiányzik leginkább. Főként az olasz egyetemeken jellemző a tolerancia csekély jelenléte. Azt tudjuk, hogy ez diákok egy elenyésző csoportja részéről jelentkezik. De hogy tanárok is így reagáljanak, ne pedig a párbeszédet válasszák, ez nagyobb megdöbbenést kelt."

Vatikáni Rádió: A petíció aláírói azzal érvelnek a pápalátogatás ellen, hogy utalnak Ratzinger bíboros egy 1990-es beszédére, amely Galileiről szólt. Ugyanakkor a Pápának tulajdonítják egy agnosztikus filozófus gondolatát, amelyet az akkori bíboros idézett. Szóval egy újabb szövegkiragadásról van szó, regensburgi mintára?

Della Loggia történész: Igen, azt hiszem, hogy újabb félreértésről van szó, bár nem tudom, mennyire jóhiszemű vagy sem. A pápa Feyerabend tudományos filozófust idézte, aki a Galilei-per kapcsán azt állította, hogy bizonyos értelemben - és éppen az a probléma, hogy milyen értelemben - az egyház akkori álláspontja, melyet Bellarmino bíboros képviselt, ésszerűbb volt, mint Galileié. A perbe fogott tudós ugyanis, mint minden felfedezés, szakítás az eddigiekkel, valamilyen módon ellentétben állt az akkori kor ésszerűnek tartott átlagvéleményével. Az általam teljes terjedelmében elolvasott idézetből az derül ki számomra, hogy ez a beszéd lényege, és hogy a Pápa azért tért vissza rá, hogy bemutassa: az előítéletek, amelyeket a racionalitás, az ésszerűség alapján alkotunk, mennyire félrevezetők is lehetnek - ahogyan Bellarmino bíboros ítélete is az volt Galilei ellen.

Vatikáni Rádió: Valaki a napokban újra visszatért a szembeállításra II. János Pál, a "tudomány barátja" és XVI. Benedek, a "reakciós" pápa között. Mit gondol erről?
Della Loggia történész: Azt hiszem, hogy ez történelmi szempontból meglehetősen bizarr, hiszen mindenki előtt ismert, hogy II. János Pál fő teológiai tanácsadójáról van szó. Ratzinger bíboros foglalta végső formába hivatalából adódóan II. János Pál enciklikáinak, beszédeinek jelentős részét. Azt gondolni tehát, hogy a kettejük között doktrinális ellentét van, minden történelmi alap nélkül való.