A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa a multikulturalizmus és a vallási sokszínűség
kihívásairól
Az egyház nevelési missziója nemcsak a katolikus intézményekre terjed ki, hanem általában
az iskolák világára. Ezért sürgős a lelkipásztori szolgálat elindítása az állami és
a magán oktatási intézményekben egyaránt. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció szorgalmazza
XVI. Benedek pápa javaslatát, amelyet az év végi hagyományos „Te Deum” bemutatása
alkalmával mondott homíliájában fogalmazott meg. Ebben a Szentatya kiemelte, hogy
el kell mélyíteni az iskolákban folytatott lelkipásztorkodás témáját.
Az Osservatore
Romano vatikáni napilapnak adott interjújában Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus
Nevelésügyi Kongregáció prefektusa kiemelte az iskolai lelkipásztori szolgálat nagy
kihívásait: a multikulturalizmust és a vallási pluralizmust, a relativista, valamint
a funkcionális kultúrát. A vatikáni dikasztérium vezetője szerint a katolikus vallásoktatás
a legjobb lelkipásztori eszköz a kihívásokkal szemben.
A multikulturalizmus
és a vallási sokszínűség egy ideje jelen van a katolikus iskolákban is, elég, ha Afrikára
vagy Ázsiára gondolunk – fogalmazott a lengyel bíboros. A kultúrák találkozáskor
a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet fontos eszköz lehet. De mindenekelőtt szükséges,
hogy tudatában legyünk saját keresztény identitásunknak. Ezen a területen a katolikus
iskoláknak nagy fontos formáló szerepe van. Ehhez kapcsolódóan a Katolikus Nevelésügyi
Kongregáció nemzetközi megbeszélést tervez március 27-én és 28-án a neveléstudományi
intézetek nemzetközi katolikus társaságával és a katolikus egyetemek nemzetközi szövetségével.
A relativizmus pusztító jelensége nemcsak az etikai értékeket támadja meg, de
a keresztény hitet is – hangsúlyozta Grocholewski bíboros. XVI. Benedek pápa többször
utalt a helyzet súlyosságára a nevelésről szóló beszédeiben.
A harmadik nagy
kihívásként a funkcionális kultúrát jelölte meg a bíboros. A Szentatya szólt arról,
hogy Európában szinte mindenhol jelen van az a fajta kultúra, amely a pusztán gyakorlatias
ésszerűségen alapul. Ez ellenzi a kereszténységet vagy hajlik a vallási és erkölcsi
hagyományok kizárására. Ezért szükséges ma a hit fényében racionálisan kidolgozni
számos megoldásra váró kérdést, amely a tudás és a fontos döntéshozatal terén jelentkezik.
Az iskolai pasztoráció ezen kihívásai előtt a keresztények képzése érdekében,
valamint azért, hogy hatékonnyá váljon jelenlétük az iskolákban a keresztény antropológiából
kell meríteni. Olyan módon kell ezt tenni, hogy a személy mindig a maga teljességében
álljon a nevelési folyamatok középpontjában – mutatott rá Zenon Grocholewski bíboros,
a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa az Osservatore Romano vatikáni napilapnak
adott interjújában.