Küzdeni kell a keresztényellenesség, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus ellen -
ez a Szentszék álláspontja
A vallásszabadság jogának tiszteletben tartása minden más jog alapját képezi. Amikor
a vallásszabadság veszélyben van, minden más jog meginog. Ezt az alapgondolatot emelte
ki beszédében Dominique Mamberti érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára
azon a konferencián, amelyet csütörtökön tartottak a Pápai Szent Kereszt Egyetemen
"A vallásszabadság jogának megóvása a Szentszék jelenlegi tevékenységében" - címmel.
Utalva
XVI. Benedek pápa szavaira, amelyeket a szentszéki diplomáciai testülethez intézett
január hetedikén, Mamberti érsek aláhúzta: egyetemes hivatásából fakadóan a Szentszék
diplomáciai tevékenysége nem politikai vagy gazdasági döntésekre alapszik, hanem az
emberi méltóság előmozdítására. Központi helyen áll az emberi jogok és az alapvető
szabadság korlátok nélküli gyakorlásának védelme - folytatta a vatikáni érsek. Hozzátette:
a vallásszabadság eltörölhetetlen jog, annak privát, köz-és intézményes dimenziójával
együtt. A Szentszék ezt nem csupán egy alapvető emberi jognak tekinti, hanem II. János
Pál szavai nyomán: minden más jogot megelőző jogként, hiszen ennek védelme minden
más jog tiszteletben tartásának lakmusz papírja.
A nemzetközi szervezetek,
különösen az ENSZ és az EBESZ kiemelten őrködik a vallásszabadság és vallási tolerancia
védelmén, küzdve a diszkrimináció és az üldözés minden formája ellen. Ehhez az szükséges
- folytatta beszédében Mamberti érsek -, hogy leküzdjük a keresztényellenességet,
az iszlamofóbiát és az antiszemitizmust. A keresztényellenesség olyan magatartások
összessége, amelyek nevelési hiányosságokra vagy helytelen információkra, intoleranciára
és üldözésre vezethetők vissza. Ezek fontos problémák emberi, politikai és társadalmi
szinten egyaránt, amelyeket azonos módon kell megközelíteni - hangsúlyozta az államközi
kapcsolatok titkára.
Erre az egységes alapra épül a Szentszék diplomáciai tevékenysége,
amelynek központi célkitűzése, hogy garantálja a stabilitást és biztonságot a keresztény
közösségek működéséhez. A mai társadalom két tipikus jellemzőjét kell visszaszorítani
tehát: a vallás és az értelem közti elszakadást, amely az előbbit az érzelmi szférába
szorítja; valamint a vallás és a közélet eltávolodását.
Ami a vallások és kultúrák
közötti párbeszédet illeti, Mamberti érsek annak a véleményének adott hangot, hogy
az csak úgy lehetséges, ha nem mondunk le az igazságról, és ha a nemzetközi kezdeményezések
annak tudatában valósulnak meg, hogy a vallásoknak megvannak a maguk megkülönböztető
jegyei.