Brüsszelben aláírták az Európai Muzulmánok Chartáját

Január 10-én, csütörtökön az Európai Unió minden országát, valamint Oroszországot képviselő 400 muzulmán társulat nevében került sor a hat oldalas dokumentum aláírására. A Charta az iszlám követőihez és a világhoz szól, azzal a céllal, hogy felszámolja az iszlám és a nyugati világ között akadályt jelentő előítéleteket és negatív képet. A kezdeményezés az európai Iszlám Szervezetek Szövetsége nevéhez fűződik. A dokumentum megszövegezését nyolc éves munka előzte meg – magyarázta Farid El Machaud, a belgiumi muzulmán Liga szóvivője. 2001. szeptember 11-e után ugyanis minden sokkal nehezebbé vált.
A Charta választ kíván adni azoknak, akik szerint a muzulmánok nem hallatják szavukat. Történelmi lépésről van szó, mert ez az első alkalom, hogy az Európában élő muzulmánok közös értelmezést adnak az iszlámról.

A 10 pontos dokumentum első része az iszlámot mutatja be, nemet mondva a terrorizmusra és a dzsihád, a „szent háború” erőszakos értelmezésére, valamint elismeri a férfiak és nők közötti egyenlőséget. Ezek után az előfeltételek után a Charta kéri a muzulmánok, mint európai vallási közösség elismerését. Emlékeztet egymás kölcsönös elfogadására, a párbeszédre, mivel egymás megismerése használ a béke ügyének, társadalmaink jólétének és segít a szélsőséges irányzatok, valamint a muzulmánok társadalmi kizárásának leküzdésére. A két fogalmat szándékosan állították egymás mellé, hiszen az iszlám közösségek gettóba kényszerítése vagy önként vállalt gettószerű elkülönülése erőszakhoz vezet. Le kell küzdeni továbbá a különféle etnikumú muzulmánok és az Európában jelenlévő iszlám iskolák közötti szakadást.

Az üzenet egyik kulcsfogalma az európai muzulmánok egységének megteremtése. A dokumentum másik lényeges állítása az állam semlegességének elfogadása. Ez azt jelenti, hogy részrehajlás nélkül kell kezelni minden vallást, és lehetővé kell tenni azok értékeinek és hitének kifejezését. Ezért a muzulmánoknak joguk van mecseteket és vallási intézményeket létrehozniuk, továbbá ahhoz, hogy ezekben nap mint nap gyakorolhassák vallásukat, kifejezve azt étkezési és öltözködési szokásaik által is. Újra kell értékelni a muzulmán vallási és kulturális azonosságot. Olyan vallási identitásról van szó, amelynek meg kell adni a lehetőséget, hogy nyilvánosan is kifejezhesse a hitet.

Az európai muzulmánok Brüsszelben aláírt Chartája azért is fontos, mert önkéntelenül is emlékeztet a keresztény törekvésre, azaz, hogy ismerjék el az Európai Unió alkotmányában a földrész keresztény gyökereit. A számos kérdést felvető dokumentum valószínűleg széleskörű vita kiinduló pontjául szolgál majd. Többek között nehezen egyeztethető össze egymással a hit hangsúlyozott, közéleti megnyilvánulása valamint az állami laicitás fogalmának elfogadása. Ma becslések szerint az EU mintegy 730 millió lakosából 18 millió a muzulmánok száma.