A 2008-as év első általános kihallgatásán a Pápa boldog újévet kívánt és Mária oltalmát kérte minden hívőre

Február másodikán, szerdán délelőtt XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál aulában tartotta meg az újesztendő első általános kihallgatását, amelyre mintegy 7000 zarándok gyűlt egybe. „A Szűz Mária, Isten Anyja nevében megkezdett újév töltsön el mindenkit azzal az érzéssel, hogy Mária anyaként van jelen életünkben. Az Ő oltalmával és vezetésével megújult tekintettel szemlélhetjük Fiának, Jézusnak az arcát és határozottabb léptekkel tudunk előre haladni a emberség útján” – mondta a Szentatya a Mária anyaságának szentelt katekézisében.

Az egyház épp az újév első napján tartja az Istenanya ünnepét. Az évnek ebben a szakaszában szenteljünk nagyobb figyelmet annak, hogy Mária ma is jelen van az egyház életében és valamennyiünk személyes életében is. Bízzuk életünket Máriára, ő vezesse lépteinket az időnek ebben az új szakaszában, amellyel az Úr megajándékozta életünket. Mária segítsen bennünket abban is, hogy Szent Fia igazi barátai lehessünk és így bátran építsük az Ő országát, amely az igazság és a béke országa világunkban.

Katekézisében a Pápa felidézte azt az utat, amely során Máriát az Isten Anyja, Theotokosz jelzővel illették. Az V. században, egészen pontosan 431-ben az Efezusi zsinat hirdette ki hivatalosan azt, ami a hívő nép lelkében már a 3. századtól otthonossá lett. Ezzel a címmel az vált hangsúlyossá, hogy Krisztus Isten, ám valóságos emberként született Máriától. Az Istenanyaság látszólag Máriára összpontosít, de valójában elsősorban a Fiút érinti. Azokban az időkben heves viták folytak az egyházban arról, hogy miként lehet összeegyeztetni Jézusban az istenséget és az emberséget. Végül 431-ben az Efezusi zsinat ünnepélyesen megerősítette egyfelől a két természet egységét Isten Fia személyében, másfelől pedig azt, hogy jogosan illethetjük Máriát a Theotokosz, Isten Anyja címmel.

Az efezusi zsinat után a Mária-tisztelet nagy mértékben megerősödött és számtalan templomot szenteltek ennek a címnek. Ezek között egyik első helyet foglalja el a római Santa Maria Maggiore, Nagyobb Szent Mária bazilika. Az Istenanyára vonatkozó tanítást újból megerősítette a 451-ben tartott kalkedoni zsinat, amely Krisztust „igaz Istennek és igaz embernek” nevezte, aki érettünk, a mi üdvösségünkért született a Szűz és Istenanya Máriától emberként. Az Istenanyaság rendkívül erősen kötődik a karácsonyi ünnepkörhöz és méltóképpen kifejezi Mária üdvösségtörténetben játszott szerepét. A Szűzanyának tulajdonított címek, köztük pl. a későbbi „Szeplőtelen Fogantatás”, vagy „Mária az Egyház Anyja” címek Máriának ahhoz a hivatásához kapcsolódnak, hogy Ő lett a Megváltó Édesanyja. Mindezt a II. Vatikáni Zsinat is ünnepélyesen megerősítette.

A keresztény áhítatban Jézus születése és Mária isteni anyasága ugyannak a misztériumnak két szempontját alkotja, ezért Jézus születését soha sem úgy tekintették, mint valami múltbeli eseményt. Mi tehát valamiképpen kortársai vagyunk a pásztoroknak, a háromkirályoknak, Simeonnak és Annának, és örömteli szívvel járulunk minden évben a kisded elé, mert Isten azt akarta, hogy értünk Isten legyen, akinek van Édesanyja, aki a mi anyánk is. Ismét boldog újesztendő kívánok mindenkinek – mondta végül katekézisében a Pápa.

Az általános pápai kihallgatáson jelen lévő hívek között népes csoportot alkotottak a Krisztus Legionáriusai és lelkiségükben osztozó Regnum Christi mozgalom tagjai, mintegy 1300 személy, akik nemrég ünnepelték 48 papjuk szentelését a Santa Maria Maggiore bazilikában. A Szentatya külön köszöntötte a csoportot ezekkel a szavakkal: „A megtestesülés misztériuma, amelyet ebben a liturgikus időszakban ünnepelünk, világítsa meg előttetek a krisztusi hűség útját. Mária példája nyomán őrizzétek és kövessétek a Betlehemben testet öltő Igét és nagy lelkesedéssel hirdessétek a belőle fakadó öröm üzenetét.”