1750 évvel ezelőtt halt vértanúhalált Szent Lőrinc – évet szentelnek emlékének Rómában

Január elsején kezdődött meg a római egyházmegyében a Lőrinc-év, a szent diakónus vértanúhalálának 1750. évfordulója alkalmából. Az ünnepi szentmisét január elsején délután Camillo Ruini bíboros, a Pápa római helynöke végezte a falakon kívüli Lőrinc bazilikában, amelyben a római ősegyház diakónusának földi maradványai nyugszanak. Lőrinc arc-ereklyéjét viszont a Vatikánban őrzik. Szent Lőrinc 258-ban szenvedett vértanúságot Valerianus császár uralkodása idején és holttestét a Veranus-mező katakombájában temették el. A Szent Lőrinc év során Itália szerte számos vallási tudományos és művészi eseményre kerül sor. Konferenciákat tartanak alakjáról Rómában és zarándokcsoportok keresik fel azokat a helyeket – főként Olaszország középső részén – amelyekben templomokat szenteltek Lőrincnek.

Augusztus 10-én ünnepélyes körmentet tartanak Róma Szent Lőrinc negyedében, ahol különösen élő még ma is az ősegyház e népszerű szentjének tisztelete. A második világháború során 1943-ban bombatámadás érte a Szent Lőrinc római városnegyedet és súlyosan megrongálta a bazilikát is. Lőrinc nagy tisztelője volt IX. Piusz pápa, aki azt kérte, hogy halála után az ősi bazilika szépséges mozaikokkal díszített altemplomában temessék el. A nagy olasz katolikus államférfi, Alcide de Gasperi földi maradványai is ebben a bazilikában nyugszanak. A római nép mai napig nem feledte el XII. Piusz pápa történelmi gesztusát, amikor 1943. július 19-én a Szent Lőrinc bazilika nagy terén vigasztalta és áldotta meg a félelmetes pusztítást okozó bombatámadás érintettjeit. A falakon kívüli Szent Lőrinc bazilika gondozását IX. Piusz pápa a kapucinus ferencesekre bízta, akik ezt a teendőt nagy odaadással végzik mind a mai napig.

Szent Lőrinc vértanú diakónus az egyház nagy tisztelettel körülvett szentjei között szerepel. Életéről szinte semmi sem maradt fenn, ám haláláról néhány megbízható történelmi adalék tanúskodik. Valószínűleg Hispániából származott és a toledói zsinaton részt vevő Szixtusz pápa hozta magával Rómába. Egy másik hagyomány fontos történelmi adatokat őriz, nevezetesen azt, hogy Lőrinc ünnepét már a negyedik századtól augusztus 10-én ülték meg Rómában és vértanúsága helyén Nagy Konstantin bazilikát építtetett, amely hamarosan búcsújáró hellyé vált. Lőrinc mint diakónus különösen a szegényeket és a betegeket karolta fel. A császár elfogatta és az egyház kincseit akarta számon kérni rajta. Kegyetlen halált szabtak ki rá, rostélyon sütötték meg. A hívő római nép az augusztus 10-e körül észlelhető hullócsillagokat mind a mai napig a kínhalált szenvedő „Lőrinc könnyeinek” nevezi.