A pakisztáni püspökök aggodalma az országban beállt helyzet miatt

Az ázsiai országot, csakúgy, mint a nemzetközi közvéleményt mélyen megrázta a Benazir Bhutto ellenzéki vezető, volt miniszterelnök elleni halálos kimenetelű merénylet, amelyet az Al-Qaida terrorszervezet vállalt magára. A Ravalpindiben elkövetett öngyilkos merényletben a pakisztáni kormány által közölt hivatalos adatok szerint a politikuson kívül még 16 személy vesztette életét, 56-an megsérültek. Benazir Bhutto temetése, amelyen hatalmas tömeg vett részt, nem volt mentes feszültségektől és erőszakos tiltakozó akcióktól. A merényletet követő utcai zavargásoknak, gyújtogatásoknak több mint 20 halálos áldozata van.

Megfigyelők szerint az ország válságba sodródhat, annak ellenére, hogy Musarraf elnök megerősítette a január 8-án esedékes politikai választások időpontját. A pakisztáni püspökök is megrendüléssel vették tudomásul a politikai gyilkosságot, és mély aggodalmuknak adtak hangot az ország sorsát illetően. Anthony Theodore Lobo, Iszlámábád-Ravalpindi főpásztora a következőket nyilatkozta Benazir Bhuttóról:

„A demokratikus rendért küzdött. Ez a merénylet akadályt jelent a demokrácia felé vezető úton. Benazir Bhutto azért küzdött, hogy Pakisztán szabad ország legyen, hogy eltávolodjon az önkényuralomtól. Az volt a célja, hogy ha megnyeri a szabad választásokat, kormányozza az országot. Ezért halála feltartóztatja a demokratizálódási folyamatot” – mondta a pakisztáni püspök.

A dél-ázsiai ország püspöki konferenciája december 11-én nyilvánosságra hozott közleményében minden keresztényt arra szólított fel, hogy imádkozzanak Istenhez: adjon világos ítélőképességet mindazoknak, akiknek életbe vágóan fontos döntéseket kell hozniuk. A főpásztorok aggodalmuknak adtak hangot az államelnök, Pervez Musarraf által novemberben kihirdetett rendkívüli állapot miatt, amely komoly kétségeket vetett fel az ország békés demokratizálódási folyamatát illetően.

Az ázsiai országban a vallási tényező elsődleges helyen áll. A 156 millió lakos 95%-a muzulmán, az iszlám Pakisztán államvallása. A keresztények képviselik a legnépesebb kisebbséget, mintegy 2%-ot, a zsidó vallásúakkal együtt a „Könyv” követőinek nevezik őket, vagyis egyes intoleráns epizódoktól eltekintve a muzulmánok legnagyobb része tisztelettel van irántuk. Pakisztánban a 0,7%-ot kitevő katolikus hívek lelki gondozását 8 püspök, 142 egyházmegyei és 124 szerzetespap látja el, 784 a szerzetesnők száma.

Az ország 1947-ben vált függetlenné, 1971-ben véres polgárháború után levált keleti része a mai Bangladesh.