„Az emberi család, mint a béke közössége” – bemutatták XVI. Benedek pápa harmadik béke világnapi üzenetét

December 11-én, kedden délelőtt fél 12-kor a Szentszék sajtótermében Renato Martino bíboros, a „Iustitia et Pax” Pápai Tanács elnöke, valamint Giampaolo Crepaldi püspök, a dikasztérium titkára mutatták be XVI. Benedek pápa január elsejére szóló béke világnapi üzenetét. A 15 pontból álló, két fő részre tagolható dokumentum az emberi családot, mint a béke közösségét elemzi, követve a „Gaudium et spes” k. zsinati lelkipásztori konstitúció tanítását. A pápai üzenet első része, amely a második ponttól az ötödikig tart, a család és a béke közötti összefüggés értelmére és értékére hívja fel a figyelmet. A második rész, a hatodik ponttól a tizennegyedikig az emberi család és a béke közötti kapcsolatot mélyíti el – hangsúlyozta beszédében Renato Martino bíboros.

Most röviden összefoglaljuk a Szentatya 2008. január elsejére írt béke világnapi üzenetét.
A Pápa megállapítja, hogy aki a család intézményét akár akaratlanul is ellenzi, az törékennyé teszi a békét, mert gyengíti a béke ügyét szolgáló alapsejtet. Minden, ami gyengíti az egy férfi és egy nő házasságán alapuló családot, mindaz, ami közvetlenül vagy közvetve fékezi azt egy új élet felelős befogadásában, objektíven akadályozza a békét. A családnak szüksége van otthonra, munkára, vagy a szülők otthoni munkájának igazságos elismerésére, szüksége van iskolára, alapvető egészségügyi ellátásra. Amikor a társadalom és a politikai élet nem támogatja a családot, akkor saját magát fosztja meg a békét szolgáló alapvető erőforrástól. A család „szókincse” a béke „szókincse”. Mindig onnan kell meríteni, hogy ne veszítsük el a békére vonatkozó szókészletünket. A különféle nyelvezetek tobzódásában a társadalom nem veszítheti el annak a „nyelvtannak” a vonatkozási pontját, amelyet minden gyermek szülei gesztusaiból és tekintetéből tanul meg, még azelőtt, hogy beszélni kezdene.

A családot – szögezi le a Szentatya – sajátos jogok illetik meg. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is megállapítja, hogy a család a társadalom természetes és alapvető magva, amelynek joga van a társadalmi és az állami védelemhez. A család jogainak megtagadása vagy korlátozása elhomályosítja az emberről szóló igazságot és fenyegeti a béke alapjait.

A Pápa emlékeztet rá, hogy az emberiség egyetlen nagy család. Nem véletlenül élünk egymás mellett. Az emberek, mint testvérek, ugyanazon az úton haladnak, mivel mindnyájan Isten gyermekei. Csak ehhez a legfőbb alapelvhez visszatérve érzékelhetjük minden ember feltétlen értékét, és csak így teremthetjük meg az egymással megbékélt emberiség építésének előfeltételeit. E nélkül a természetfeletti alap nélkül a társadalom pusztán szomszédok gyülekezete, nem pedig testvérek közössége, akik arra kaptak meghívást, hogy egyetlen nagy családot alkossanak.

Az emberi család otthona a föld – írja XVI. Benedek, rámutatva, hogy nagy gondot kell fordítanunk a környezetre. Az ember természetesen előbbre való, mint a teremtett világ. A környezetvédelem nem azt jelenti, hogy az anyagi természet vagy az állatok fontosabbak lennének az embernél.

Az ökológia kapcsán a Szentatya arra buzdítja a nemzetközi közösséget, hogy óvatosan, szakemberek közötti párbeszédben közösen dolgozzák ki egy fenntartható fejlődés modelljét, amely biztosítja mindenki jólétét, tiszteletben tartva a természet egyensúlyát.

A környezetvédelem költségeit az igazságosság szempontjai szerint, az egyes országok fejlettségi szintjének figyelembe vételével osszák el, különös tekintettel a jövő nemzedékek iránti szolidaritásra.

Az óvatosság azonban nem jelenti azt, hogy nem vállaljuk magunkra felelősségünket és elhalasztjuk a döntést. Az egyes országok közösen határozzanak a környezetvédelmi kérdésekről. A Pápa üzenetében a párbeszéd útját jelöli meg az egyoldaliú döntésekkel szemben. Különösen szükség van továbbá a nemzetek közötti párbeszédre a Föld energiaforrásainak kezelését illetően. Felül kell vizsgálni a fejlett országok magas életszínvonalát, és megfelelő befektetésekkel kell differenciálni az energiaforrásokat. A Pápa rámutat arra a tényre, hogy a szegény országok kénytelenek a birtokukban lévő energiaforrások kiárusítására. Politikai szabadságuk is kérdésessé válik, gyámság alá illetve függőségi helyzetbe kerülnek, amely mindenképpen megalázó.

Béke világnapi üzenetében a Pápa ismételten leszögezi annak szükségességét, hogy a gazdagságot igazságosan kell elosztani. A szegény országoknak nyújtott segítség feleljen meg az egészséges gazdasági logika szempontjainak, kerüljék a pazarlást, amely főleg a költséges bürokrácia fenntartását célozza. Figyelembe kell venni azt az erkölcsi követelményt, hogy a gazdaság megszervezése ne pusztán a közvetlen nyereség olykor embertelen törvényeinek feleljen meg. A békéhez szükség van egy közös törvényre, amely lehetővé teszi, hogy a szabadság valóban az legyen, ami, nem pedig vak önkény. Ez a törvény védelmezze a gyöngéket az erősek visszaéléseivel szemben. Az erőt mindig a törvénynek kell kordában tartania, és ez érvényes a szuverén államok közötti kapcsolatokra is. A törvény természetét és szerepét illetően vissza kell nyúlni a természetes erkölcsi törvényhez, amely a jogi norma alapja. Ellenkező esetben az államok közötti törékeny és időszakos egyetértés, konszenzus hatalmába kerülünk.

Közös erkölcsi törvényről van szó, amely a kulturális különbözőségeken túl, lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék egymást a jó és a rossz, az igazságos és az igazságtalan legfontosabb szempontjainak kérdésében. Az emberiség nem „törvény nélküli” – hangoztatja XVI. Benedek pápa.

A nemzetközi helyzetre vonatkozóan megállapítja, hogy az emberiség ma sajnos nagy megosztottságban, mély konfliktusokban él, amelyek beárnyékolják jövőjét. Utal az afrikai kontinensen dúló háborúkra, majd a Közel-Keletre, amely továbbra is konfliktusok és merényletek színhelye. A Szentatya újabb erőteljes felhívást intéz az atomfegyverek folyamatos és közös megegyezés alapján történő leszerelésére. Rámutat arra a veszélyre, amelyet az atomfegyverekkel rendelkező országok számának növekedése jelent. Sajnálattal állapítja meg, hogy egyre több állam vesz részt a fegyverkezési hajszában. Ennek a gyászos kereskedelemnek az iparilag fejlett országok a felelősei, amelyek busás haszonra tesznek szert a fegyverek eladásából. Felelősség terheli továbbá a számos szegény országban uralkodó oligarchiákat, amelyek meg akarják szilárdítani hatalmukat.

Végül XVI. Benedek pápa három évfordulóra emlékeztet: 60 évvel ezelőtt, 1948-ban tették közzé az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely döntő lépést jelentett az egyetértés és a béke felé vezető nehéz úton. A Szentszék 25 évvel ezelőtt, 1983-ban fogadta el a Családjogi Chartát, valamint 40 évvel ezelőtt, 1968-ban került sor az első béke világnapra, amely VI. Pál pápa gondviselésszerű megérzésének gyümölcse. Ezeknek a jelentőségteljes évfordulóknak a fényében XVI. Benedek pápa minden férfit és nőt arra szólít fel, hogy kötelezzék el magukat a béke útján, annak tudatában, hogy mindnyájan ugyanannak az egyetlen családnak a tagjai. A Szentatya arra buzdítja a hívőket, hogy fáradhatatlanul könyörögjenek Istenhez a béke nagy ajándékáért.