Megkezdték ad limina látogatásukat Japán főpásztorai
A távol-keleti szigetország 125 millió lakójából mindössze fél millió a katolikus.
A helyi egyház ennek ellenére nagy tiszteletnek örvend, és több száz éves múltra
tekint vissza. Az evangélium első hirdetője Xavéri Szent Ferenc volt a XVI. században.
1549. augusztus 15-én szállt partra a jezsuita szerzetes, aki akkor 43 éves volt.
Az elvetett evangéliumi magot hamarosan a vértanúk vére öntözte: 1597-ben 26 japán
keresztényt öltek meg Nagaszakiban és egészen a XX. század elejéig életveszélyes volt
a keresztény hit megvallása. A második világháború után kialakult párbeszéd ellenére
az evangélium terjedését még ma is akadályozza, hogy a japánok a kereszténységet „idegen
vallásnak” tekintik. Az 500 ezer japán megkeresztelten kívül 2006-os becslések szerint
még fél millió külföldi keresztény él az országban.
XVI. Benedek pápa hétfőn,
december 10-én délelőtt megkezdte a japán püspökök egyenkénti fogadását, akik beszámoltak
a Szentatyának lelkipásztori örömeikről és aggodalmaikról. Az első négy főpásztor
között volt Joseph Atsumi Misue és Joseph Mitsuaki Takami, azaz Hiroshima püspöke
és Nagaszaki érseke. A két város a nukleáris holokauszt jelképe. A főpásztorok egyházmegyéi
sem mentesek a japán katolikus közösség problémáitól, amelyek egyik jellemzője a hivatások
csökkenése.
Francis Xavier Osamu Mizobe, Takamatsu püspöke a következőket
nyilatkozta rádiónkban: „A keresztény vallás kívülről, Európából érkezett. Az egyház
mindig törekedett arra, hogy alkalmazkodjon a helyi kultúrához, de még nem tudta megszilárdítani
az Evangéliumot japán földön. A japán kultúra alapja a buddhizmus, a konfucianizmus
és a sintoizmus. Pluralista, több vallású, panteista kultúráról van szó, ezért a japánoktól
távol áll az egyistenhit. A japán és általában véve a keleti kultúra nagy hangsúlyt
fektet az összhangra és a békére. A japánok viszont úgy érzékelik, hogy a kereszténységben
és általában véve az egyistenhitben rendkívül erős a minden mást kizáró tendencia.”
A
japán püspöki konferencia legutolsó, 2006-ra vonatkozó statisztikai jelentése szerint
tavaly több mint 7 ezren vették fel a keresztség szentségét, gyermekek és felnőttek
fele-fele arányban. A püspökök és a papok száma 1.550, 138-an készülnek a papi hivatásra
a szemináriumokban, továbbá 6 ezer szerzetesnő tevékenykedik a japán helyi egyházban.
Takamatsu főpásztora rádiónk mikrofonja előtt azt is elmondta, hogy a világi hívek
fontos szerepet töltenek be, mivel kezdetben éppen ők alkották a helyi egyházat, a
papok nagyon kevesen voltak. A világi hívek képzése a II. Vatikáni zsinat után kezdődött
el Japánban. A katolikusok kis száma ellenére a kereszténység erős hatást gyakorol
a társadalomra, mivel a missziós iskolákban magas szintű az oktatás. A japán helyi
egyház jelenleg nagy figyelmet fordít az igazságosság, a béke, a társadalmi rend,
a szociális problémák kérdéseire. Arra törekszik, hogy honfitársaival megismertesse
az egyház társadalmi tanítását. Jövőre kerül sor a japán vértanúk boldoggá avatására
– mondta még a főpásztor. Hozzátette: ezzel nemcsak a múlt előtt róják le tiszteletüket
a japán hívek, hanem azt remélik, hogy a vértanúk példája üzenetként hat majd az egész
társadalomra.