A koreai főpásztorok ad limina látogatása a Vatikánban
November 26. s december 4. között végzik szokásos, ötévenként esedékes ad limina látogatásukat
a koreai püspökök, akiket az elkövetkező napokban kihallgatáson fogad XVI. Benedek
pápa. A találkozót nagy várakozás előzi meg, hogy közösen nézzenek szembe azokkal
a fontos lelkipásztori kihívásokkal, amelyekre az ázsiai ország helyi egyházának válaszolnia
kell.
Korea északi részét 1945-ben a Szovjetunió foglalta el, déli területeit
pedig az Egyesült Államok. Az 1948-ban létrejött két Korea ma keresi az újraegyesülés
útját. Október 4-én Phenjanban került sor a második koreai csúcstalálkozóra, amelynek
eredményeként történelmi egyezményt írtak alá. Ebben a hivatalosan még ma is háborúban
álló két ország elkötelezi magát a kapcsolatok fejlesztésére, a béke és a jólét megvalósítására.
A megállapodás azonban nem érinti az emberi jogok és a vallásszabadság kérdését –
kommentálta az eseményt Lucas Kim Un-hoe, szöuli segédpüspök. A főpásztor a két koreai
nép kiengesztelődését előmozdító püspöki bizottság elnöke. Ugyancsak elégedetlenségét
fejezte ki azért is, hogy nem volt eléggé erőteljes az észak-koreai nukleáris programok
felszámolására, valamint a családok újraegyesítésére irányuló törekvés.
Dél-Koreában
a katolikusok 5 millióan vannak, így számukat tekintve az ország Ázsia negyedik nemzete
a Fülöp-szigetek, India és Vietnam után. A dél-koreai helyi egyház világviszonylatban
a legelső a felnőtt megtérések számát tekintve: több mint 100 ezren veszik fel évente
a keresztséget. Az utóbbi években azonban enyhe csökkenés mutatkozik, a hivatások
és a vallásgyakorlat terén is. A koreai püspökök aggódva tekintenek erre a jelenségre,
csakúgy, mint a szekularizáció, a nyugati életforma, az álvallási mozgalmak terjedésére.
A koreai egyház élvonalban küzd az abortusz, a halálbüntetés, az emberi embriók klónozása,
a háborúk és a fegyverkezési hajsza ellen. Felemeli szavát a környezet védelmében,
illetve kezdettől fogva elkötelezte magát a teljes nemzeti kiengesztelődés érdekében.