Antonio Rosmini olasz szerzetes pap boldoggá avatása

A boldoggá avatásra több mint nyolcezer hívő érkezett a Piemont tartományban fekvő Novara városba. Az ünnepélyes szertartást vasárnap délután a város sportcsarnokában José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa végezte a Pápa nevében. „Apostoli tekintélyünknél fogva megengedjük, hogy Isten tiszteletreméltó Szolgáját, Antonio Rosmini papot, a rosminiánus szerzetesi kongregáció alapítóját mától fogva Boldognak nevezzék és emléknapját mennyei születésnapján, július elsején ünnepeljék” – olvasta fel a bíboros XVI. Benedek pápa apostoli levelét, amely kihirdeti az 1797 és 1855 között élt Antonio Rosmini boldoggá avatását.

Életszentsége minden bizonnyal hozzásegít ahhoz, hogy ismét létrejöjjön a barátság az ész és a hit között, a keresztények etikai magatartása és közéleti szereplése között – mondta Saraiva Martíns bíboros. Boldog Rosmini egy személyben volt filozófus, tanár, elméleti politikus, a hit apostola, próféta, a kultúra kiemelkedő alakja. Üzenete korunk embere számára az, hogy tanúságot tehetünk életünkkel a hit és az értelem összhangjáról, aszkézis és misztika, értelmes szeretet és tevékeny szolgálat révén. Rosmini apát a hit, remény, szeretet isteni erényeinek életét élte. Minden cselekedetében a Gondviselésre bízta magát szeretetteljes párbeszédben. A bíboros idézte Boldog Rosmini Gondviselésről írt sorait: „Tudom értelmem és hitem révén, valamint érzem lelkem legmélyén, hogy mindaz, ami Isten akaratából vagy engedélyével történik, az örök, végtelen szeretet műve”.

Ezek a szavak rendkívül fontosak a mai világ számára is, amelyben Isten fokozatosan eltűnik az emberek látóhatáráról. Fogadjuk be ezt az üzenetet, a szeretet és a gondviselés Istenét tegyük életünk középpontjává, legyünk a mai társadalomban elkötelezett keresztények – mondta még homíliájában José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa.