„Krisztusba vetett hitetek és hagyományaitok erejében továbbra is legyetek az életszentség
műhelyei” – buzdította a Szentatya az olasz konfraternitások tagjait
2007. november 10. nevezetes nap marad az olasz konfraternitások (testvérületek) történelmében
és emlékezetében, ugyanis XVI. Benedek pápa első alkalommal fogadta őket kihallgatáson.
Itália 2000 konfraternitásának képviseletében több mint 40 ezren érkeztek az Örök
Városba a rendkívüli alkalomra. Szombaton már a reggeli óráktól kezdve, több évszázados
történelmükre utaló hagyományos öltözékükben, társulatuk jelképeivel, védőszentjeiket
ábrázoló körmeneti zászlóikkal, dob- és kürtszó kíséretében vonultak be a Szent Péter
térre, hogy kifejezzék Péter utóda iránti gyermeki szeretetüket.
A Szentatya
megköszönte látogatásukat, utalva rá, hogy jellegzetes öltözetük az Isten népében
mélyen gyökerező, ősi keresztény hagyományok kifejezése. Emlékeztetett rá, hogy a
konfraternitások az elmúlt évezred első századaitól kezdve nagy hatást gyakoroltak
az itáliai keresztény közösségekre. Világi hívek olyan csoportosulásaivá váltak, amelyek
rávilágítanak a népi vallásosság egyes vonásaira. Ezek Jézus Krisztus életéhez, főleg
kínszenvedéséhez, halálához és feltámadásához kapcsolódnak illetve kifejezik a Szűzanya
és a szentek tiszteletét, összekapcsolva a hitet az irgalmasság és a szolidaritás
konkrét műveivel. Az olasz konfraternitások nevéhez fűződik számos karitatív kezdeményezés
a szegények, a betegek, a szenvedők megsegítésére, amelyekbe bevonták minden társadalmi
réteg számos önkéntesét is. A Pápa utalt rá, hogy a testvéri szeretet spiritualitásának
gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, amikor még nem léteztek szociális és egészségügyi
struktúrák. Ma a gazdasági jólét ellenére még mindig sok a szegény, tehát szükség
van a velük való szolidaritásra.
A konfraternitások nem egyfajta kölcsönös
segélynyújtási társaságok, vagy filantróp egyesületek. Olyan társulatok, amelyek tagjai
az evangélium szerint kívánnak élni, annak tudatában, hogy az élő egyházhoz tartoznak.
A gyakorlatban megvalósítják a szeretet parancsolatát, megnyitják szívüket testvéreiknek,
különös tekintettel a szükséget szenvedőkre. Az evangéliumi szeretet Krisztus minden
követője életprogramjának megkülönböztető jele. Ez vonatkozik minden egyházi közösségre
is. A Szentírásból világosan kitűnik, hogy Isten szeretetéhez szorosan kapcsolódik
a testvéreink iránti szeretet – mondta a Pápa. Utalt „Deus caritas est” k. enciklikájára,
miszerint a szeretet az egyház számára nem egyfajta szociális segélynyújtás, amelyet
mások is elvégezhetnek, hanem az egyház természetének része, lényegének olyan kifejezése,
amelyről nem mondhat le”.
Nagy változásoktól megjelölt korunkban az olasz helyi
egyháznak szüksége van a konfraternitások tagjaira, hogy a szeretet evangéliumának
üzenete mindenkihez eljusson. Fontos küldetésüket csak akkor tudják végrehajtani,
ha ápolják az Úr iránti szeretetet és engedelmesen követik lelkipásztoraikat. Ilyen
feltételek mellett, ha szilárdan megfelelnek az „evangéliumi” és „egyházi” követelményeknek,
akkor konfraternitásaik továbbra is „evangéliumi kovászként” hathatnak a társadalomban
– mondta XVI. Benedek.
A Szentatya arra buzdította őket, hogy törekedjenek
az életszentségre, követve számos elődjük példáját. A modern kor kihívásaira válaszoljanak
az áldozathozatalra és a küldetésre való készséggel. A Pápa végül Mária és védőszentjeik
oltalmába ajánlotta őket, majd apostoli áldását adta az olasz konfraternitások Szent
Péter teret megtöltő 40 ezer tagjára.