2007-11-07 16:37:56

„A Bibliát olvassuk mind egyénileg, mind az egyházi közösségben” – mondta a Pápa Szent Jeromosról szóló katekézisében a szerda délelőtti általános kihallgatáson


XVI. Benedek pápa folytatta az ókeresztény egyházatyákról szóló katekézisét. Ez alkalommal Szent Jeromosra irányította a Szent Péter teret megtöltő mintegy 40 ezer hívő figyelmét.

Szent Jeromos a dalmáciai Stridonban született 347-ben keresztény családban. Tanulmányait Rómában végezte, közben belekóstolt a nagyvilági életbe is. Erősebb volt azonban a keresztény vallás iránti érdeklődése. 366-ban vette fel a keresztség szentségét, majd megkezdte hosszú vándoréletét. Remeteként élt a Közel-Keleten, a khalkiszi sivatagban, ahol elmélyítette görög nyelvtudását, és belekezdett a héber nyelv tanulásába. Az elmélkedés, a magány, az Isten Szavával való kapcsolat tovább érlelte keresztény hitét, egyre inkább érzékelte a pogány gondolkodásmód és a keresztény élet közötti különbséget, amelyről ránk maradt „látomásában” számolt be.

382-ben Rómában telepedett le. Itt Damasus pápa először az evangéliumok latin fordításának javításával, majd a Biblia egészének szövegrevíziójával bízta meg. Ez a munka húsz esztendőt vett igénybe, és Vulgata néven vált ismertté. A római arisztokrácia egyes tagjai, főleg nemesi származású nők, közöttük egy Paula nevű, lelki vezetőjüknek választották Jeromost. Damasus pápa halála után elhagyta Rómát és 385-ben zarándokutat tett a Szentföldre, majd Egyiptomba. 386-ban jutott el Betlehembe, ahol Paula vagyonából egy férfi és egy női kolostort, valamint egy zarándokházat hozott létre. Szent Jeromos Betlehemben élte le élete utolsó éveit, amelyek során tovább folytatta buzgó tevékenységét: magyarázta Isten Szavát, megvédte a hitet, erőteljesen ellenállt a különféle eretnek irányzatoknak. A szerzeteseket a tökéletességre buzdította, klasszikus és keresztény kultúrát tanított a fiataloknak, lelkipásztora volt a szentföldi zarándokoknak. 419 vagy 420. szeptember 30-án hunyt el betlehemi szerzetesi cellájában, közel a Születés barlanghoz.

Irodalmi képzettsége és nagy műveltsége tette lehetővé Jeromos számára, hogy számos bibliai szöveget felülvizsgáljon és lefordítson. Munkássága rendkívül értékes mind a latin egyház, mind a nyugati kultúra számára – mondta katekézisében a Szentatya. A görög és a héber eredeti szövegek alapján, és összehasonlítva azokat az előző latin fordításokkal, Jeromos elvégezte a négy evangélium majd a Zsoltároskönyvét és az Ószövetség nagy részének revízióját.
Energikusan küzdött az eretnekek ellen, akik megkérdőjelezték az egyház hagyományát és hitét. Rámutatott a keresztény irodalom jelentőségére és érvényességére, hangsúlyozva, hogy olyan színvonalra jutott el, amely kiállja az összehasonlítást a klasszikus kultúrával.

„Ha nem veszünk tudomást a Szentírásról, magát Krisztust hagyjuk figyelmen kívül” – mondta katekézisében a Pápa. Fontos, hogy minden keresztény személyes kapcsolatban és párbeszédben éljen Isten Szavával. Ez a párbeszéd legyen egyrészt valóban személyes, mivel Isten a Szentíráson keresztül minden egyes emberhez szól. Másrészt arra van szükség, hogy a Szentírás olvasása révén építsük az egyházi közösséget, kerülve az individualizmus kísértését. Isten Szava meghallgatásának kiváltságos helye a liturgia – mutatott rá a Pápa. Ne feledjük, hogy Isten Szava túlmutat minden koron. Az emberi vélemények felbukkannak és letűnnek, ami ma modern, az holnapra már elavulttá válik. Isten Szava azonban az örök élet Szava, amely magában hordozza az örökkévalóságot, vagyis mindig érvényes. Ha tehát befogadjuk magunkba Isten Szavát, akkor az örök életet hordozzuk magunkban – mondta szerda délelőtti katekézisében a Pápa.








All the contents on this site are copyrighted ©.