Optimizmus és lelkesedés - interjú Raffaele Farina érsekkel, leendő bíborossal

Az érsek a Római Anyaszentegyház Levél- és Könyvtárosaként a november 24-i konzisztórium egyik új bíboros jelöltje. Utódát a Vatikáni Könyvtár prefektusi posztjára XVI. Benedek pápa június 21-én nevezte ki Cesare Pasini prelátus személyében. A főpásztor a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a bíborosi címmel kapcsolatos érzéseiről és az új feladatköréből adódó változásokról.
Farina érsek a Római Anyaszentegyház Levél- és Könyvtárosaként a Szentatyánál és más vatikáni intézményeknél képviseli a Vatikáni Könyvtárat és Titkos Levéltárat, valamint a két intézményt érintő legfontosabb okmányokat ratifikálja.

Bíborosi kinevezése kapcsán elmondta, hogy az nem kis dolog és bár nem vágyott rá, a tény nem hagyja közömbösen. Elsősorban aggodalommal tölti el, és fél, hogy nem méltó egy ilyen tekintélyes megbízatásra és megtiszteltetésre. Ugyanakkor optimizmussal és lelkesedéssel tekint új feladatára.

A hatáskörébe tartozó intézményekről Farina érsek így tájékoztatott: a Vatikáni Könyvtár kb. 150 ezer kéziratot, 1 millió 650 ezer nyomtatványt, 400 ezer rajzot, nyomatot, metszetet, pénzérmét és emlékérmét őriz. A közhittel ellentétben azonban nem teológiai könyvtár, hanem elsősorban humán jellegű. 1451-ben hozták létre és a világ legértékesebb kézirat gyűjteménye.

A modern Vatikáni Titkos Levéltár a Könyvtáron belül jött létre, ahol egy titkos teremben őrizték az egyház irányítására vonatkozó iratokat. 1612-ben V. Pál pápa döntése nyomán vált külön a Könyvtártól. Ez utóbbi anyaga mindig is hozzáférhető volt az érdeklődők számára a Levéltár dokumentumaival ellentétben, amelyeket XIII. Leó pápa csak 1880-ban nyitott meg a tudósok előtt. Időszakonként új részeket tesznek hozzáférhetővé a közönség számára: nem 50-70 évenként, hanem pápaságonként haladva. 2006-ban XI. Piusz uralkodásáig (1939), illetve XII. Piusz korából a II. világháború hadifoglyaira vonatkozó levéltári anyagok váltak kutathatóvá.