„A keresztények a jövő valósága felé vetik tekintetüket, de tevékenyen elkötelezik magukat a társadalomban” – mondta a Pápa az általános kihallgatáson

XVI. Benedek pápa folytatva katekézisét az ókeresztény egyházatyákról, ezen a szerdán a 423 körül elhunyt torinói püspökről, Maximusról szólt.

Hangsúlyozta, hogy a hívők minden történelmi korban felelősséggel tartoznak a polgári társadalomért. Keresztény módon élni annyit jelent, mint magunkra vállalni a polgári elkötelezettségeket is – mondta a Szentatya, utalva Szent Maximus egyik tanítására, amelyet összegyűjtött Homíliáiban olvashatunk. Művéből világosan kitűnik az a mély és életbevágóan fontos kapcsolat, amely a püspököt székvárosához fűzte. Maximus beszédei bőségesen merítettek Szent Ambrus milánói püspök teológiai eszméiből is. A súlyos társadalmi feszültségekkel, a barbárok fenyegető veszélyével szemben Szent Maximus sikeresen egybegyűjtötte a keresztényeket, híveinek jó pásztora és mestere volt. A torinói püspök megnyilatkozásai arról tanúskodnak, hogy elkötelezetten küzdött a társadalom széthullása ellen.

Arról prédikált, hogy a keresztényeknek, nemcsak mint hívőknek, hanem mint állampolgároknak is kötelezettségeik vannak, amelyek között szoros kapcsolat áll fenn. A Pápa utalt az ókeresztény főpásztor 17. és 18. homíliájára, amely a gazdagság és a szegénység mindig időszerű témájával foglalkozik, a keresztény közösség szempontjából. Szent Maximus sajnálattal állapította meg, hogy egyesek nagy vagyonokat halmoznak fel, anélkül, hogy gondolnának testvéreik szükségleteire. Elítélte továbbá a mások szerencsétlenségét kihasználó jelenségeket, amelyek gyakran előfordultak korában.

Ebben az összefüggésben Maximus nemcsak azon fáradozott, hogy a hívekben felélessze a haza iránti hagyományos szeretetet, hanem arra tanított, hogy mindenkinek eleget kell tennie adózási kötelességének, bármennyire is súlyosak legyenek. Szent Ambrus óvatos magatartásával szemben Maximus maradéktalanul hivatásának érzi, hogy székvárosa felett valóságos hatalmat gyakoroljon. Ez a hatalom egyre hatékonyabbá vált, egészen odáig menően, hogy a működésképtelen polgári intézmények helyébe lépett. Maximus írásainak történelmi és irodalmi elemzése arra mutat rá, hogy egyre inkább elmélyült az egyházi tekintély politikai felelősségének tudata, egy olyan környezetben, amelyben fokozatosan átvette a polgári hatóságok szerepét.

XVI. Benedek katekézisében megállapította, hogy ma teljesen más történelmi, kulturális és társadalmi környezetről van szó. Az egyháznak új kihívásokkal kell szembenéznie, de ez nem jelenti azt, hogy Szent Maximus intései elveszítették volna időszerűségüket.

A megváltozott körülmények ellenére, a hívek továbbra is felelősséggel tartoznak városuk iránt. A „becsületes állampolgár” és a „jó keresztény” elkötelezettségeinek összefonódása ma sem veszített érvényességéből. XVI. Benedek pápa idézett a Katolikusok magatartása a közéletben c. jegyzékből, amelyet 2002-ben a Hittani Kongregáció tett közzé. Ez a dokumentum leszögezte, hogy a keresztény élet egységének egyik fontos szempontja a hit és az élet, az evangélium és a kultúra közötti következetesség. Tévednek azok, akik az eljövendő élet tudatában azt hiszik, hogy elhanyagolhatják földi elkötelezettségeiket. Hitünk arra kötelez bennünket, hogy feladatainkat, hivatásunknak megfelelően még jobban végezzük el – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.