2007-10-29 10:09:51

„Az egyház Krisztus egyháza, tehát túl fog élni minden üldöztetést” – mondta José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa


José Saraiva Martíns bíboros a szertartás előtt rádiónknak adott interjújában a következő szavakkal határozta meg a vasárnapi boldoggá avatás jelentőségét:
A vértanúk boldoggá avatása mindig rendkívül jelentős az egyház számára, mert amikor vértanúkról van szó, mindig a kereszténység első évszázadaira gondolunk, holott a mostani szertartás arra világít rá, hogy napjainkban is sokan áldozzák fel életüket Krisztusért. A nemrégen véget ért XX. századhoz fűződik az egyház történelmének legtöbb vértanúsága. Az egyháznak ugyanis alapvető hivatása a vértanúság és ez a mostani boldoggá avatás ennek újabb bizonyítéka. Az egyház, ha nem lenne vértanú, nem lenne valóban Krisztus egyháza. Ugyanígy, ha nem lenne misszionárius, nem lenne Krisztus valódi egyháza.

Arra a kérdésre, hogy milyen politikai légkörben érlelődött meg az új boldogok vértanúsága, Saraiva Martíns bíboros a következőket válaszolta:
„A harmincas évek légkörének magyarázatát az egyházellenességben találjuk. Az ún. republikánusok, köztársaság pártiak azt a célt tűzték ki a katolikus Spanyolországban, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek az egyháznak. Ez teszi érthetővé számunkra, hogy miért öltek meg ezreket és ezreket pusztán azért, mert hívők voltak: papok, világiak, püspökök. Az „odium fidei”, a köztársaságiak hit elleni gyűlölete volt a cél és egyben a mozgató erő, amely arra indította őket, hogy mindörökre elhallgattassák az egyházat. Az egyház Krisztus egyháza, tehát túl fog élni minden harcot, minden üldöztetést – mint ahogy Tertullianus, ókori egyházatya írta, „a vértanúk vére a kereszténység magvetése”. És ez valóban így van – tette hozzá a Szentté avatási Kongregáció prefektusa.

José Saraiva Martíns bíboros még elmondta, hogy különösen nagy hatással volt rá a barbastro-i szeminaristák csoportjának vértanúsága. Mindnyájan fiatalok voltak, ártatlanok, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy a papi hivatásra készültek. Mindig elgondolkoztat ez az eset: hogyan juthat el ilyen fokra az emberi gonoszság?

Ma is, mint tegnap, az egyház a vértanúk egyháza. A média minden nap tájékoztat arról, hogy a világ különböző részein megöltek egy misszionáriust, vagy keresztények csoportját üldözik, olykor a legkegyetlenebb módon. Egyetlen vétkük, hogy eleget kívánnak tenni az Úr parancsának: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet”. Példájukat követnünk kell nekünk is, akik az ún. „szabad világban” élünk. A vértanúk rendkívüli és emberileg megmagyarázhatatlan bátorsággal rendelkeznek, hiszen inkább feláldozzák életüket, mintsem megtagadnák Krisztusba vetett hitüket. Ez erőteljes felhívás számunkra is: hitünkhöz következetesen éljünk, készen arra, hogy ha szükséges, életünket adjuk érte – mondta rádiónknak adott interjújában José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa.








All the contents on this site are copyrighted ©.