„Boldog Celina anya életszentsége ma is vonzó” – mondta a Szentté avatási Kongregáció prefektusa

José Saraiva Martíns bíboros homíliája elején köszöntötte Camillo Ruini bíborost, a Pápa római helynökét, valamint Stanisław Dziwisz krakkói bíboros érseket, akik a boldoggá avatáshoz kapcsolódó két egyházmegyét képviselték a szertartáson. A római egyházmegyében Celina anya életéről és erényeiről, Krakkóban pedig a közbenjárásának tulajdonított csodáról folytatták le a boldoggá avatási eljárást. A prefektus továbbá üdvözölte az Urunk Feltámadásáról nevezett kongregáció nővéreit is, akik alapítójukat mától kezdve boldogként tisztelhetik.

Saraiva Martíns bíboros homílilájában arra mutatott rá, hogy az üdvösségtörténet Isten csodálatos tetteinek megnyilvánulása. Arra buzdítja az embereket, hogy fogadják be Isten szüntelen hívását, és a kegyelem valóságát mindennapi életükben tükrözzék vissza. Boldog Celina arra törekedett, hogy a nővéreket Isten iránti alázatra nevelje, hogy ezáltal haladjanak előre az életszentség útján. Erre buzdította XVI. Benedek pápa is a fiatalokat szeptember 2-án, amikor Loretóban találkozott velük. „Ne a kevélység, hanem az alázatosság útját kövessétek” – mondta a Szentatya arra kérve a fiúkat és lányokat, hogy szálljanak szembe az árral. Az erőszak, a minden áron való siker helyett válasszák az egyszerűséget, az alázatot, merjenek „divatjamúltak” lenni. Ez nem a lemondás, hanem a bátorság útja, amely nem kudarcot jelent, hanem a szeretet győzelme az önzés felett, a kegyelem túláradása a bűnnel szemben.

Boldog Celina szüntelenül imában egyesült Istennel, és ez tette őt képessé arra, hogy alázatosan elfogadja a különböző valóságokat és helyzeteket, felismerve az Úr védelmét és vezetését. Istenbe helyezte reménységét akkor is, amikor letartóztatták és bebörtönözték, mivel segítette a szeretett hazája, Lengyelország függetlenségéért harcoló felkelőket. Az erőt az Oltáriszentségből merítette, amelyet minden nap magához vett. Az Isteni Mester vezette őt nevelő munkájában is, amelyet szeretettel, gondossággal és nagy felelősséggel végzett.

Halála után Teodorowicz, Lvov akkori érseke írta: „Csöndes, nagyon alázatos, nagyon egyszerű lélek volt. Nem hívta fel magára senki figyelmét.” Valószínűleg ezért tekintett le rá Isten. Életszentsége ma is vonzó. Feleség, anya, özvegy és szerzetesnő: ezek voltak Boldog Celina életének különböző állomásai, de mindegyikben hűségesen végre hajtotta Isten akaratát, alázattal és készségesen, mély imában, a Húsvéti Misztériumból merítve – mondta még homíliájában José Saraiva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa.