Boldoggá avatták Franz Jägerstätter világi vértanút

Október 26-án, pénteken a linzi székesegyházban emelték az oltár dicsőségére Franz Jägerstättert. A szertartást Ludwig Schwarz egyházmegyés püspök tartotta. A Pápát José Saraíva Martíns bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa képviselte.

Franz Jägerstätter 1907-ben született egy felső-ausztriai kis faluban, közel Bajorországhoz (St. Radegung). Vidámságával, élénkségével és tetszetős külsejével kitűnt társai közül. Noha ifjúkorában szabadosságra hajlott, hite mindig erős maradt. Mindennap imádkozott és időről időre a szentségekhez járult.

1931-ben, apja halála után kézbe kellett vennie a családi vállalkozást. Két évre rá törvénytelen kapcsolatból született egy lánya, akit elismert és nagyon szeretett. 1936-ban elvette feleségül Franziska Schwanigert, akitől három gyermeke született. A házastársakat gyakorló és mélyen hívő katolikusokként ismerték plébániájukon.

A hitleri rezsim feltűnésekor Boldog Jägerstätter ellenállt a születő náci pártnak és ideológiának. Megtagadott minden együttműködést a nemzeti szocialistákkal, miután hazáját, Ausztriát elfoglalták a németek (1938).

A II. világháború javában zajlott, amikor 1943-ban fegyverbe hívták. Ő azonban kijelentette, hogy keresztényként nem szolgálhatja a hitleri ideológiát, és nem harcolhat egy igazságtalan háborúban. Ugyanabban az évben augusztus 9-én Brandenburgban lefejezték.

Boldog Franz Jägerstätter lelkében békével eltelve, bár megszenvedve döntéséért, teljes értelemben csatlakozott az evangéliumi üzenethez, amely mellett következetesen kitartott. Nem ideológiai megfontolásokból vagy elvont pacifizmusból, hanem azért, mert hagyta, hogy azok az értékek határozzák meg konkrétan életét, amelyekben hitt. Döntése és élete az evangéliumi radikalitásra vezethetők vissza, amely nem tűr ellentmondást, sőt: provokál, és kérdőre von.

José Saraiva Martíns bíboros kifejezte nagy örömét, hogy részt vehetett a boldoggá avatási szertartáson, mint a Szentatya, XVI. Benedek pápa képviselője. Külön örömet jelent számára, hogy az új boldog egy világi hívő, házas férfi, családapa.

Utalt rá, hogy Isten szolgája, Giorgio La Pira, akit Olaszországban, mint Firenze „szent polgármesterét” emlegetnek, 50 évvel ezelőtt a következőket írta: „Évszázadunkat a világiak életszentsége jellemzi majd. Azok között, akikkel az utcákon, a gyárakban, a parlamentben, az egyetemek termeiben találkozunk, jelen vannak azok is, akiket 50 év múlva az oltár dicsőségére emelnek majd.” Akkor szinte lehetetlennek tűnt ez a kívánság, most azonban folyamatosan valóra válik, a legutóbbi zsinat értelmében, illetve annak köszönhetően, hogy II. János Pál és XVI. Benedek nagylelkűen megvalósítják tanítását.

Boldog Franz Jägerstätter korunk embere volt, élete bizonyos szakaszában kifejezetten nagyvilági életet élt. Miután meghallotta Isten hívását, és megkapta tőle a szükséges kegyelmet, Isten akaratát helyezte minden fölé. Hitbeli meggyőződéséből fakadóan tudott szembenézni a halállal. Az új boldog törhetetlen bátorsága, szilárd következetessége fontos példát jelent ma is, amikor sok kísérletet tesznek az emberi lelkiismeret manipulálására, olykor a legmodernebb technológiák felhasználásával. Meghatóak azok a szavak, amelyeket Boldog Franz Jägerstätter utolsó levelében írt feleségének. Megköszönte az Üdvözítőnek, hogy szenvedhetett érte. Bízott végtelen irgalmasságában, és abban reménykedett, hogy az Úr minden bűnét megbocsátotta.
Saraiva Martíns bíboros a linzi egyházmegye minden hívőjére az új boldog különleges oltalmát kérte, majd XVI. Benedek áldását átadva fejezte be beszédét.