Szolidaritás, az élet és a család védelme, a stabil munkahely hiánya - a Pápa üzenete az olasz katolikusok szociális hetére

A Pápa erőteljes felhívást intézett az olasz világi hívekhez, hogy „nagylelkűen és bátran” kötelezzék el magukat egy igazságosabb és szolidáris társadalom építésében. Az olasz katolikusok csütörtökön Pistoiában megnyílt 45. szociális hete a közjó kérdésével foglalkozik. Erre utalva a Szentatya üzenetében rámutatott azokra a veszélyekre, amelyeket a közjó kifejezés általános és olykor nem megfelelő használata jelenthet. A közjó nem pusztán az egyéni javak összessége, hanem mindenki és minden egyes személy java, amely azért közjó, mert oszthatatlan, és mert csak közösen valósíthatjuk meg. A közjót tehát, csakúgy, mint a múltban, de ma, a globalizáció korában még inkább, csak a nemzetközi kapcsolatok viszonylatában mozdíthatjuk elő, annak tudatában, hogy minden egyes személy java természetesen összefügg az egész emberiség javával.

Az egymástól való függés rendszerét tehát erkölcsi kategóriaként kell tekinteni, a szolidaritás pedig erkölcsi és társadalmi magatartás. A szolidaritás nem valamiféle homályosan körvonalazott együttérzés vagy felületes elérzékenyülés, közeli vagy távoli személyek szerencsétlen sorsát illetően. Ennek éppen az ellenkezője: szilárd és kitartó eltökéltség, hogy elkötelezzük magunkat a közjó érdekében: vagyis mindenki és minden egyes személy javára, mivel mindnyájan felelősek vagyunk mindenkiért – olvashatjuk a pápai üzenetben.

A Szentatya ismételten hangsúlyozta, hogy „a társadalom igazságos rendjéért való munkálkodás közvetlenül a világi hívek sajátos feladata”. Ezt a feladatot a katolikusok nagylelkű és bátor odaadással végezzék, a hit és az egyházi Tanítóhivatal által megvilágítva, krisztusi szeretettől áthatva.

XVI. Benedek rámutatott üzenetében azokra az etikai és szociális veszélyekre is, amelyek képesek arra, hogy aláássák korunk társadalmának szilárdságát, és komolyan fenyegessék jövőjét. Különösen időszerű az antropológia kérdése, amely magában foglalja az emberi élet tiszteletben tartását, valamint figyelmet fordít az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló család igényeire.

A Pápa ismételten leszögezte, hogy nem pusztán „katolikus” értékekről és alapelvekről van szó, hanem közös emberi értékekről, amelyeket védeni és óvni kell. Ezek közé tartozik az igazságosság, a béke, a teremtett világ megóvása. A további problémák közül kiemelte a munkával kapcsolatos nehézségeket, különös tekintettel a fiatalokra. „Amikor a stabil munkahely hiánya nem teszi lehetővé a fiatalok számára, hogy családot alapítsanak, ez komoly következményekkel jár a társadalom hiteles és teljes fejlődésére vonatkozóan”.
Válaszolni kell ezekre a kihívásokra – írta a Pápa – mégpedig nem úgy, hogy mindenről lemondva önmagunkba fordulunk, hanem éppen ellenkezőleg, megújult lendülettel.

Az üzenetben Benedek pápa érintette a vallás és a politika közötti kapcsolatot is. A Jézus által hozott újdonság lényege, hogy megnyitotta az utat egy emberibb és szabadabb világ felé, teljesen tiszteletben tartva azt a megkülönböztetést és önállóságot, amely a között van, ami a császáré, és ami Istené. Az egyház tehát, egyrészt elismeri, hogy nem politikai szervezet, másrészt nem tud eltekinteni attól, hogy figyelemmel kövesse az egész polgári közösség javát, amelyben él és működik, és amelynek felkínálja sajátos hozzájárulását. A politikai és vállalkozói társadalmi rétegekben kialakítja az igazság és becsületesség valódi légkörét, amelyben a közjót, nem pedig a személyes nyereséget keresik.

Az egyház, tiszteletben tartva a világi katolikusok politikai tevékenységének törvényes autonómiáját, pusztán arra törekszik, hogy felébressze azokat az erkölcsi erőket, amelyek nélkül nem lehet igazságos társadalmi struktúrákat felépíteni – hangsúlyozta az olasz katolikusok 45. szociális hetére írt üzenetében a Szentatya.