A moszkvai és a konstantinápolyi ortodox pátriárkátusok közötti nézeteltérés történelmi
háttere
Mint már arról hírt adtunk, a moszkvai pátriárkátus küldöttsége felfüggesztette részvételét
a Katolikus és az Ortodox Egyházak között teológiai párbeszédet folytató nemzetközi
vegyes bizottság X. plenáris ülésén. A küldöttség azért távozott a közgyűlésről, mert
a konstantinápolyi pátriárkátustól eltérően vélekedik az észtországi ortodox egyház
státusának kérdését illetően. P. Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő nyilatkozatában
annak a reményének adott hangot, hogy az ortodox egyházak közötti nehézségek nem veszélyeztetik
a katolikus-ortodox párbeszédet.
Most röviden ismertetjük a két ortodox egyház
közötti nézeteltérés történelmi hátterét. A moszkvai pátriárkátus a szovjet rezsim
összeomlását követően, miután Észtország visszanyerte függetlenségét, 2002-ben az
Észtországi Ortodox Egyháznak megadta az autonóm státuszt.
Az Észtországban
élő mintegy 80 ezer ortodox hívő fele az előbb említett egyházhoz tartozik, míg a
többiek az Észt Apostoli Ortodox Egyház tagjai, amely a konstantinápolyi pátriárkátustól
függ.
Alekszijt, Tallinn püspökét 1990-ben választják meg moszkvai pátriárkának.
A következő évben, a Szovjetunió bukása után a balti államok visszanyerik függetlenségüket.
Az észt ortodoxok ekkor két csoportra oszlanak, egyik részük Moszkvához kíván hű lenni,
míg a többiek Konstantinápolyhoz csatlakoznak.
1996-ban, a konstantinápolyi
pátriárkátus a plébániák felében visszaállítja fennhatóságát. Ideiglenesen Finnország
érsekét nevezi ki az ökumenikus pátriárkátus képviseletében az Észt Ortodox Egyház
élére. Moszkva nem fogadja el ezt a lépést. A kapcsolatok egyre feszültebbé válnak
a konstantinápolyi pátriárkátussal, olyannyira, hogy az ökumenikus pátriárka nevét
egy időre törlik a liturgiából. Ezt követően a két ortodox egyház megegyezésre jut
egymással, amely alapján mindkét jogi fennhatóság tovább működhet Észtországban. Moszkva
és Konstantinápoly az egyezmény értelmében szeretetközösségben marad egymással. 2002-ben
az észt állam elismeri a moszkvai pátriárkátus joghatósága alá tartozó ortodox egyházat
is.
A katolikus egyház Észtországban a középkorban honosult meg, mivel a terület
az 1255-ben létrejött Teuton Rend részét alkotta. A rend feloszlása után Észtország
lakossága elsősorban evangélikus illetve ortodox vallásra tért át. Ma az 1 millió
360 ezer lakost számláló balti államban a katolikus mindössze 0,4 %-ot tesznek ki,
mindössze 6 ezren vannak.