A természeti erkölcsi törvény biztosítja az ember méltóságát az ideológiák és az etikai relativizmus támadásával szemben – mondta a Pápa a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjainak

"Egyetlen ember által alkotott törvény sem forgathatja fel az ember Teremtője által írt normát” – hangsúlyozta többek között XVI. Benedek pápa pénteken délelőtt, amikor fogadta a vatikáni szervezet plenáris ülésének résztvevőit. Az egyetemes etika az emberi tudás nagy örökségének részét képezi, amely bizonyos módon azt jelenti, hogy az értelmes teremtmény részt vesz Isten örökös törvényében. A Szentatya ismételten leszögezte, hogy az erkölcsi törvényről szóló tanítást a keresztény Kinyilatkoztatás világítja meg a maga teljességében. Ennek a tanításnak kettős célja van: egyrészt nyilvánvalóvá válik, hogy a keresztény hit etikai tartalma nem egy, az emberi lelkiismeretre külsőleg kényszerített parancs, hanem olyan szabály, amelynek alapja magában az emberi természetben található. Másrészt a természeti törvényből kiindulva, amely minden értelmes lény számára felfogható, lehetővé válik a párbeszéd minden jóakaratú emberrel, és általában véve a polgári és világi társadalommal.

A kulturális és ideológiai tényezők hatására ez a társadalom ma az eltévelyedés útját járja. Szem elől tévesztette az ember és etikai cselekvésének evidens, eredeti alapjait. A természeti erkölcsi törvény tana ütközik más felfogásokkal, amelyek azt közvetlenül tagadjákk. Mindez súlyos következményekkel jár a polgári és társadalmi rend számára. Ma több gondolkodó a jog pozitivista felfogását hangoztatja, amely szerint a társadalom, vagy az állampolgárok többsége a polgári törvény legvégső forrásává válik.

A probléma tehát nem a jó keresése, hanem törekvés a hatalmi egyensúlyra. Ennek az irányzatnak a gyökerénél az etikai relativizmus található, amely egyesek számára a demokrácia egyik alapfeltétele. E nézet szerint a relativizmus biztosítaná a toleranciát és a személyek egymás iránti kölcsönös tiszteletét. Ha ez valóban így lenne, akkor ez azt jelentené, hogy az adott pillanatban a többség lenne a jog végső forrása. A történelem világosan bebizonyítja, hogy a többség nem tévedhetetlen. A valódi racionalitást nem az egyetértés nagy száma biztosítja.
Amikor veszélyben forognak az emberi méltóság alapvető követelményei, az élet, a család intézménye, a társadalmi rend igazságossága, vagyis az alapvető emberi jogok, akkor egyetlen emberi törvény sem forgathatja fel a Teremtő által az ember szívébe írt szabályt, anélkül, hogy a társadalom ennek ne érezné alapjaiban drámai következményeit. A természeti törvény a valódi biztosítéka mindnyájunk számára annak, hogy szabadon éljünk, hogy méltóságunkat tiszteletben tartsák és megvédjék minden ideológiai manipulációtól, minden önkénytől.

A Szentatya arra szólított fel minden jóakaratú embert, hogy védelmezze a természeti erkölcsi törvény elidegeníthetetlen értékét, amelyet kikezdett a relativizmus.
Ha a kollektív tudat tragikus elsötétedése folytán, a szkepticizmus és az etikai relativizmus eltörölnék a természeti erkölcsi törvény alapelveit, ez magán a demokratikus renden ejtene mély sebet. Ez az emberi civilizáció válsága, amely ellen mozgósítani kell minden jóakaratú ember lelkiismeretét.

A Pápa köszönetét fejezte ki a teológusoknak eddigi munkájukért, emlékeztetve a közelmúltban megjelentetett dokumentumukra, amely a keresztség szentségének felvétele nélkül elhunyt gyermekek üdvözülésének témájával foglalkozik.

A Pápa annak a reményének adott hangot, hogy a dokumentum hasznos vonatkozási pontot jelent a lelkipásztorok és teológusok számára, valamint segítséget és vigaszt nyújt azoknak a híveknek, akik családjukban elszenvedték egy gyermek váratlanul, a keresztség felvétele nélkül bekövetkezett halálát.