"Engem nem megölni fognak, hanem feláldozni" - Száz éve született Alfred Delp jezsuita

Az Osservatore Romano szeptember 23-ai száma emléket állít Alfred Delp jezsuitának, születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ifjú jezsuita a hitleri birodalom áldozataként hunyt el.
Alfred Delp 1907. szeptember 15-én született a németországi Mannheimban. 1926-ban lépett be a Jézus Társaságába, ahol a hagyományos jezsuita képzésben részesült. 1937. júniusában szentelték pappá Münchenben. Ezután a "Stimmen der Zeit" (Az idő hangja) jezsuita folyóirat szerkesztője lett, amíg meg nem szüntette azt a Gestapo, mint ahogy a rendet is feloszlatta. Delp Münchenben maradt, és titokban dolgozott, nagyrészt a fiatalok nevelésében, azért, hogy ellensúlyozza a náci nyomást.

Elöljárói tudtával és a Rerum novarum, valamint a Quadragesimo anno enciklikák tartalmából merítve, kapcsolatba került egy náciellenes csoporttal, a Sperr Körrel. Ennek a csoportnak a tagja volt Claus Schenck von Stauffemberg is, aki 1944. július 20-án sikertelen merényletet követett el Hitler ellen. Ezt követően a Gestapo letartóztatta a Sperr Kör nagy részét, köztük Alfred Delp jezsuita atyát is, aki a berlini Tegel börtönbe került hazaárulás vádjával. Kihallgatták és megkínozták. Ennek ellenére a börtönben is nagy erkölcsi, politikai és szociális tartalmú műveket írt. Nem tudták bizonyítani, hogy közvetlenül részt vett volna a merényletben, mégis 1945. januárjában kötél általi halálra ítélték. Akkor ezt mondta barátainak: „nem megölni fognak, hanem feláldozni”. És valóban így történt. Véget ért egy keresztény földi élete, aki ezt vallotta: „Akinek nincs bátorsága ahhoz, hogy alakítsa a történelmet, az annak nyomorúságos tárgyává válik. Hagyjatok tehát minket cselekedni”.

Andrea Drigani, az Osservatore Romano újságírója a következő eszmefuttatással fejezi be megemlékező cikkét: "Nem tudom, hogy valaha elkezdődik-e boldoggá avatása. Ezúttal valóban egy olyan pap áll előttünk, akinek személye a politikai korrektség furcsa szabályai szerint nem kívánatos. De tanúságtétele, egy évszázaddal születése után még mindig lelkiismeretünkhöz szól, és arra emlékeztet, hogy csak az igazság tesz szabaddá minket".