Emberjogi válság Mianmarban - a katolikusok lelkiismeretük szerint cselekedhetnek - erősítik meg a püspökök

Legalább három halottja és számos sebesültje van a szerdai összecsapásoknak Mianmarban. Mint ismeretes, kilenc napja tüntetnek az ország buddhista szerzetesei a főváros utcáin a katonai rezsim ellen. Rangunban százezrek csatlakoztak a szerzetesekhez, demokráciát követelve. Szerdán délelőtt a rendőrség több száz embert letartóztatott. Könnygázzal, gumibottal és lövésekkel igyekezett a kormány oszlatni a tüntetőket, legalább három halottat és tizenhét sebesültet hagyva maga után a buddhista szerzetesek között.

A negyvenöt éve hatalmon lévő katonai rezsim rohamrendőrsége a brutális beavatkozást választotta, annak ellenére, hogy szerda reggel Brüsszelből az Európai Unió soros portugál elnöksége figyelmeztette a burmai hatóságokat: a lehető legmérsékeltebb módon oldják meg a kérdést, ellenkező esetben komoly szankciókat helyez kilátásba az ázsiai ország ellen. Hasonlóképpen elítélte az erőszakos fellépést Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia is. Szerda délután érkezett a hír, hogy rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát a mianmari helyzet miatt.

„A katonai junta a történelem legrosszabb és leghelyrehozhatatlanabb hibáját követte el” - nyilatkozta a béke Nobel-díjas Aung San Suu Kyi, a burmai ellenzéki párt vezetője. Az évek óta házi őrizetben tartózkodó politikus a párbeszéd megnyitását kéri az ország problémáinak békés megoldásáért. Az erőszakos összecsapások ellenére a tüntetők továbbra is élő láncot alkotva menetelnek Rangun utcáin: a szerzetesek hagyományos piros öltözékükben haladnak középen, két oldalt az állampolgárok, egy szívvel-lélekkel. A megmozdulás kiterjedt más mianmari városokra is, a buddhisták mellett muzulmánok is felvonulnak a kormány gyülekezési tilalma ellenére. Buddhista diákok szolidáris tüntetést tartottak Indonéziában, a burmai nagykövetség előtt.

"Imádkozunk a békéért és az ország fejlődéséért" - fogadták meg tavaly február elsején Burma, mai nevén Mianmar összes plébániáján a hívek. Az ország katolikusai a mostani kritikus helyzetben megsokszorozzák imáikat, és külön szentmiséken vesznek részt. A mianmari püspöki konferencia hivatalos jegyzékében aláhúzza: az Egyházi Törvénykönyvvel és az egyház társadalmi tanításával összhangban a papok és a szerzetesek nem vesznek részt közvetlenül a tiltakozásokban, és nem is pártaktivisták. A katolikusok állampolgári mivoltukban szabadon cselekedhetnek lelkiismeretük szerint. A papok és a szerzetesek pedig vezethetik őket/élükre állhatnak - erősítette meg a Vatikáni Rádiónak Charles Maung Bo ranguni érsek, a mianmari püspöki konferencia titkára.

Az Amnesty International az ENSZ biztonsági tanácsától azonnali beavatkozást kért, hogy sürgősen megoldják az emberi jogok válságát Mianmarban, a vérfürdő elkerülése végett - fogalmazott az Amnesty International humanitárius szervezet vezetője. Világosan értésére kell adni a mianmari kormánynak, hogy az 1988-as brutálisan elnyomott diáklázadáshoz hasonló beavatkozásnak hatalmas ára lenne. Kína a Biztonsági Tanács tagja és Burma fontos partnere, ezért lényeges szerepet kell játszania a kérdés megoldásában. A többi ázsiai országnak, így Japánnak és Indiának is használnia kell befolyását az emberjogi válság megszüntetéséért - figyelmeztet az Amnesty International.

Az egész demokratikus világ tehát növekvő aggodalommal figyeli, hogy mi történik Mianmarban ezekben az órákban. Piero Gheddo atya a Pápai Missziós Intézet hithirdetője és a térség szakértője rádiónknak adott nyilatkozatában a következőket mondta: - Úgy gondolom, hogy ebben a rendkívül nehéz helyzetben a nyugati kormányoknak sokkal nagyobb nyomást kellene gyakorolniuk a burmai rezsimre, hiszen 50 millió ember életéről van szó. Burma 500 ezer fős hadsereggel rendelkezik, a második legnagyobb haderő Ázsiában. Gheddo atya véleménye szerint gyakorlatilag az egész nép részt vesz a lázadásban, leszámítva a mintegy 10 százalékot kitevő uralkodó szocialista pártot. 1946-48-ban, amikor visszanyerte függetlenségét, Burma Dél-kelet Ázsia legfejlettebb és természeti kincsekben leggazdagabb országa volt. Ma minden szempontból az utolsók között kullog. Nem véletlen, hogy a buddhista szerzetesek kezdeményezték a tüntetéseket, hiszen a hadseregen és az uralkodó párton kívül nincsenek társadalmi erők. A rezsim betiltotta a pártokat, a szakszervezeteket, a szabad sajtót, a szövetkezési jogot. Burmában kizárólag a hatalmon lévő párt uralja a helyzetet – tette hozzá rádiónknak adott interjújában Piero Gheddo misszionárius atya, dél-kelet ázsiai szakértő.