Jakubinyi György gyulafehérvári érsek műsorunknak méltatta Kis Szent Teréz életszentségét

Közzé tesszük a főpásztornak a Budapesti Városmisszión elhangzott előadását:

Kis Szent Teréz Mária tisztelete

Szentatyánk, XVI. Benedek pápa még a Hittudományi Kongregáció bíboros-prefektusa korában 1984-ben könyvet irt a neves olasz újságíróval, Vittorio Messorival. A téma: az egyházi élet körképe – beleértve a hittudományt is – húsz évvel a II. Vatikáni Zsinat után. (Vittorio Messori a colloquio con il cardinale Joseph Ratzinger, Rapporto sulla fede, Torino 1985,104-113. Magyar kiadása: Beszélgetés a hitről Vittorio Messorival, Vigilia Bp 1990).

A bíboros beismeri, hogy fiatal hittudós korában, még a Zsinat előtt, túlzásnak tekintette a középkortól annyit ismételt, de az ősegyházba visszanyúló kifejezéseket: De Maria nunquam satis = Sohasem elég Máriáról beszélni (Clairveaux-i Szent Bernátnak tulajdonítják, +1153) és: Refutatio omnium haeresium = Minden tévtanítás cáfolata (Római Szent Hippolitus ellenpápa, vértanú főművének címe, +235). Ma már belátja, hogy nem jámbor túlzásról van szó, hanem olyan igazságokról, amelyek ma érvényesebbek és időszerűbbek, mint valaha. Hat pontban foglalja össze a mariológia szerepét a katolikus hit egyensúlyában és teljességében.

1 A Szűz Mária dogmák: örökös szüzesség és Theotokosz (Efezus 425), Szeplőtelen Fogantatás (1854) és Mennybe Felvétel (1950).
2. A bíboros felemlíti, hogy a négy Mária dogma az Egyházban él.
3. Mária összeköti a két Szövetséget: Ó és Új Szövetség egybefonódik személyében.
4. A helyes Mária tisztelet egyezteti a szív és az elme igényeit.
5. A helyes Mária tisztelet elismeri, hogy Édesanyára van szükségünk. Mária az Egyház Anyja.
6. A nők eszményképe a B. Szűz Mária.
A következőkben Lisieux-i Kis Szent Teréz Mária tiszteletéről beszélek. Fejtegetéseimet nem fogom skolasztikus módon Ratzinger bíboros hat pontjához igazítani. R. P. Stéphane-Joseph Piat OFM (Sainte Thérèse de l’Enfant-Jésus et la Voie d’Enfance. Méditations, Lisieux 1963) elmélkedését követem.


1.Kis Szent Teréz már gyermekkorától Szűz Mária iskolájába járt.
a) A Martin család öszinte Mária-tisztelete. Megtartották a Szűzanya hónapját, a májust otthon is. A Szűzanya szobra előtt imádkoztak. Gyakran zarándokoltak Mária kegyhelyekre, olykor Terike is velük volt: Séez, Honfleur, La Délivrande, Lourdes (Teréz nélkül).
b) Szent Teréz három misztikus kegyelmet kapott a Szűzanyától:
- 1883.5.13. pünkösd vasárnap a Buissonets-ban rá mosolyog a családi Szűzanya-szobor és meggyógyítja gyermek idegbajából. Teréz megtapasztalja, hogy a mennyország lakói mennyire szeretnek minket.
- 1887.11.4. Párizs, a Notre-Dame des Victoires kegyhelyen meggyógyítja a Szűz Anya négy évig tartó aggályából és meggyőződik a négy év előtti mosoly valóságáról. Szent Teréz egészen a Szűzanyáé.
- 1889 július folyamán a kármelben, a Szent Magdolna remeteségben megtapasztalja „a lélek szárnyalását”: „Mintha minden földi dolgot valami fátyol borított volna el szemem előtt… Egészen elrejtőztem a Szent Szűz fátyla alatt. Abban az időben bíztak meg az ebédlővel, és emlékszem, hogy úgy végeztem munkámat, mintha nem is én tenném. Olyan volt, mintha egy testet kölcsönöztek volna. Így maradtam egy egész héten át.” (CJ 11.7.2 = UB 47)
c) Zavarják azonban a Szűz Máriáról szóló korabeli prédikációk. „Ahhoz, hogy a Szent Szűzről szóló szentbeszéd tessék nekem és jót tegyen nekem, az ő valódi és nem elképzelt életét kell látnom. És én biztos vagyok benne, hogy az ő valódi életének egészen egyszerűnek kellett lennie. Elérhetetlennek mutatják, pedig követhetőnek kellene ábrázolni, kiemelni erényeit, megmondani, hogy éppúgy a hitből élt, mint mi, s ezt igazolni kellene az Evangéliumból.” (CJ 21.8.3’ = UB 146). Ezért nyúl az Evangéliumokhoz. Utolsó és ugyanakkor leghosszabb – huszonöt versszak - költeményében ezt énekli meg: „Elvégre az én Miért szeretlek, ó Mária! énekemben elmondtam mindazt, amit róla prédikálnék.” (uott). (PN 54 Pourquoi je t’aime, ô Marie! 1897 májusában = Nagyfejeö Gábriella angolkisasszony azaz P. Szeghy Ernő OCist (később OCD) magyar fordításában A „Kisded Jézusról” és a „Szent Ábrázatról” nevezett Terézia karmelita apácának önéletrajza (1873-1897) függelékében, Budapest 1917,259-264.)


2. Szűz Mária, a lelki gyermekség példaképe.


a) Mária az alázat példaképe.
Isten kiváltságokkal halmozta el Szűz Máriát: szeplőtelenül fogantatott, kegyelemmel teljes, Szűz és Istenszülő Anya, az Egyház anyja, minden kegyelem közvetítője, Társmegváltó, mennybe fölvett királyné, Szent Fia a mennyben megkoronázza. A sok kiváltság mellett Szűz Mária megmarad Isten alázatos szolgáló leányának.
Názáret ismeretlen lakója. Senki sem tudja Názáretben, hogy köztük lakik a földre szállt Isten. Szüzességi fogadalmat tesz, amely akkor már az alázat jele: lemond arról, hogy a várva várt Messiás édesanyja lehessen. Szótlan marad Jézus mellett, az Ősegyház mellett is. Halála sem hagy nyomot a történelemben.
Szent Teréz az alázatot is újszerűen szemléli. „Úgy hiszem, ha egy apró virág beszélni tudna, egyszerűen elmondaná, hogy mit tett érte a jó Isten s nem próbálná jótéteményeit eltitkolni. Nem mondaná hamis alázat ürügyén, hogy esetlen és illat nélkül való, hogy kiszívta pompáját a Nap s megtörték szárát a viharok, mikor ő önmagán éppen ennek az ellenkezőjét tapasztalja.” (Ms A 3v = Ö 25) Mindent, ami jó bennünk, elismerjük, de nem magunknak, hanem Istennek tulajdonítjuk. Ez az igazi alázat.


b) Mária az Istenre hagyatkozás példaképe.
Az angyali üdvözletkor nincs kételye, csak nem érti, hogyan teljesül a jövendölés, mivel „férfit nem ismerek”. Egész életét összefoglalja a főangyalnak adott válasza: „Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint.” (Lk 1,38). Nem magyarázkodik Szent József előtt, mert Istenre bízta magát. Erre az imára megtanítja a gyermek Jézust. A Miatyánk harmadik kérése: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Mt 6,10) és az olajfák-hegyi ima: „Abba, Atyám! te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” (Mk 14,36) - ebben a két imában Édesanyja imája visszhangzik. Szűz Mária élete minden körülménye között ki tudta mondani első feljegyzett imáját: az egyiptomi vendégmunkás időben, amikor hall Jézus üldözéséről (Názáretben, Notre Dame de l’Effroi, az Ijedelmes Nagyasszony kápolnája, vö. Lk 4,29), a Golgotán a kereszt alatt. .
Szent Teréz tanulmányok nélkül is ráérez arra, hogy az Abba apukát jelent (Joachim Jeremias /1900-1979/ bizonyította be 1966-ban Abba c. könyvében). „Ne bántsa, ha holtan talál egy reggel: Papa, a jó Isten jött egyszerűen utánam. Kétségtelenül nagy kegyelem, ha valaki felveszi a Szentségeket. De amikor a jó Isten nem engedi meg, akkor úgy is jó, minden kegyelem.” (CJ 5.6.4. = UB 23) René Laurentin tanulmányt irt arról, mennyire hasonlít a Kis Szent Teréz minden kegyelem kijelentése Martin Luther egyedül a kegyelem (sola gratia) tételére. (René Laurentin, Lisieux-i Teréz. Mίtoszai és valósága, SzIT Budapest 1983,25-33.)

c) Mária a szürke hétköznapok, az egyhangú kötelességteljesítés megszentelésének példaképe.
Szűz Mária földi életében az angyali üdvözlet után nincs többé elragadtatás, csoda, rendkívüli vezeklés. Végzi a háziasszonyi teendőket. Kis Szent Teréz elképzeli a Szűzanya szürke hétköznapjait. „A falusi asszonyok eljöttek a Szent Szűzhöz bizalmasan beszélgetni. Olykor megkérték, bízza rájuk kis Jézusát, hogy gyermekeikkel játsszék. És a kis Jézus a Szent Szűzre nézett, hogy megtudja, mehet-e. …. A Szent Családra gondolva ami jót tesz nekem, az az ő egyszerű életmódjuknak az elképzelése. Nem az, amit mesélnek Róluk vagy amit feltételeznek: például, hogy a kis Jézus a földből madarakat gyúrt, rájuk lehelt és életet adott nekik. Ó, dehogyis!... De nem, életükben minden úgy történt, mint a miénkben. És mennyi aggodalom, mennyi csalódás! stb. stb.” (CJ 20.8.14. = UB 104) De Názáretben mindent Jézussal és Jézusért tettek. Ez adja meg Szent Teréz számára is a legjelentéktelenebb tetteknek is a végtelen értéket. Jézus mondja: „S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.” (Mt 10,42) Szent Teréz még bővíti: „Ne tagadjuk meg tőle a legkisebb áldozatot sem. Minden olyan nagyszerű a vallásban… Aki szeretetből felvesz egy bίztostűt, megtéríthet vele egy lelket. Micsoda titok!” (levél Leoniához 1894.5.22. = LT 164,34.) „Jézus nem annyira a cselekedetek nagyságát nézi, sem nehézségüket, mint inkább azt a szeretetet, amely ezekre a tettekre késztetett.” (levél Céline-hez 1888.10.20. = LT65,47.)

Fejezzük be Kis Szent Teréz humorával, amellyel örök igazságokat is ki tudott fejezni. „Jól tudjuk, hogy a Szent Szűz az Ég és a föld királynője, de inkább anya, mint királynő.” (CJ 21.8.3. = UB 147) Azt írja nővérének, Céline-nek 1892.10.19-én: „De jó Szent Szüzem, úgy gondolom, hogy boldogabb vagyok, mint te, mert Te anyám vagy, neked viszont nincs Szent Szüzed, akit szerethetnél… Igaz, Jézus Anyja vagy, de ezt a Jézust egészen nekünk adtad és ő a kereszten Téged nekünk adott Édesanyaként. Így mi gazdagabbak vagyunk, mint Te, mert mi birtokba vettük Jézust és Te is a miénk vagy.” (LT 137,37) Életében utoljára irt reszkető kézzel egy Győzedelmek Nagyasszonya szentképre (erre ragasztotta azt a virágot, amelyet édesapja adott hivatása bevallása napján) 1897.9.8-án Kisboldogasszony napján, halála előtt három héttel: „Ó Mária, ha én lennék a Menny Királynője és Ön lenne Teréz, akkor szeretnék én lenni Teréz, hogy Ön lehessen a Menny Királynője!!!... „ (Pri 21 = Totum 976.1457).