„Krisztussal a cigányok szolgálatában” - cigány papok és szerzetesek első világtalálkozója

Ez a témája annak az első világtalálkozónak, amelyet Páli Szent Vince Leányainak központi házában tartanak Rómában vasárnap és hétfőn az Elvándorlók és Úton lévők Lelkipásztori Pápai Tanácsának szervezésében cigány papok, diakónusok, szerzetesek és szerzetesnők számára.
A felszentelt cigány hívek világtalálkozójának ötletét a tanács által 2005-ben kibocsátott „Irányelvek a cigánypasztorációhoz” c. dokumentuma adta.

Az útmutatás többek között javasolja, hogy magukat a cigányokat képezzék ki lelkipásztori feladatok ellátására népük körében. A mostani római találkozón 10 európai országból, valamint Brazíliából és Indiából érkezett 40 személy vesz részt. A magyar ajkú résztvevők a következők: Dúl Géza atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referenses, Orsós Zoltán egyházasrádóci plébános a szombathelyi egyházmegyéből, Balázs József miskolci káplán, az egri főegyházmegyéből, valamint Povpa Valér kárpátaljai ferences testvér.

Novatus Rugambwa tanzániai prelátus, a Pápai Tanács altitkára, megnyitó beszédében többek között megállapította, hogy a cigányság nagy többsége ma még nem él emberhez méltó körülmények között. Gyakran találják magukat olyan helyzetekben, amelyek ellentétben állnak a humanitárius és keresztény alapelvekkel. A társadalmak szégyene, hogy a cigánytáborok nélkülözik a legalapvetőbb higiéniai berendezéseket, az orvosi ellátást. Aggasztó az is, hogy a társadalom egyáltalán nem törődik a cigány gyermekek beiskolázásával. Csak Európában négy millió az iskolaköteles korú cigány gyermek. Szintén meglepő, hogy a még mindig faji előítéletek alapján nem találnak munkát a szakképzettséggel rendelkező cigányok. Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a kötelességekről és felelősségekről sem, amelyek a cigányokat terhelik az őket körülvevő társadalmakkal szemben.

Az „Irányelvek” mindenekelőtt az ész és a szív megtérésére szólítja fel mind a cigányokat, mind a nem cigányokat, hangsúlyozva, hogy szükség van az egymás mellett élő népcsoportok kiengesztelődésére. Erre pedig a legalkalmasabb személyek az Istennek szentelt cigányok, akik „Krisztus követeként” végezhetik munkájukat, vagyis azt, hogy a cigányokat Istenhez és az egyházhoz közelítsék. „Egy nagykövetet megbízó levele minősít. Arról kell hiteles tanúságot tennie, aki küldte” – mondta Isten Szolgája, II. János Pál.” Mint Istennek szentelt személyek arra kaptak meghívást, hogy elősegítsék a kiengesztelődést a társadalomban és az egyházon belül.
Agostino Marchetto érsek, az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának titkára rádiónknak adott interjújában elmondta, hogy a világon ma összesen mintegy 36 millió a cigányok száma. 18 millióan Indiában, származási országukban élnek. Az Európa Tanács hivatalos becslései szerint földrészünkön számuk 9 és 12 millió közöttire tehető, elsősorban Kelet-Európában élnek. Az Egyesült Államokban csaknem egy millió a cigányok száma. Becslések szerint az Istennek szentelt cigányok mintegy százan vannak, főleg Indiában, ezt követi Magyarország, majd Szlovákia és Spanyolország. Franciaország idáig az egyedüli, ahol a cigánypasztoráció országos referense cigány pap, akit egy másik pap, három állandó diakónus, két nővér és egy Istennek szentelt világi nő segít munkájában, mindnyájan cigányok.

Arra a kérdésre, hogy milyen sajátos problémákkal kell szembenézniük az Istennek szentelt cigány személyeknek testvéreik körében végzett apostolkodásuk során, Marchetto érsek a következőket válaszolta:

„Margináció és szegénység, a cigány lakótáborok rossz felszereltsége, a gyermekek beiskolázásával kapcsolatos nehézségek, az ebből eredő írástudatlansággal együtt. Továbbá szembe kell nézniük az előítéletekkel, a negatív, fajgyűlölő beidegződésekkel, a cigányok korlátozott munkalehetőségeivel, az orvosi ellátás hiányával.

A mostani találkozó célja, hogy támogassa a cigány papokat hivatásukban. Arra bátorítjuk őket – mondta Marchetto érsek – hogy foglalják el az őket jog szerint megillető helyet testvéreik evangelizálásában és emberi előmozdításában. A világkongresszus továbbá várja javaslataikat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne még nagyobb helyet biztosítani számukra az egyházban, hogyan lehetne konkrét formában növelni az igazságosságot, a kölcsönös tiszteletet, hogyan lehetne végleg felszámolni a diszkrimináció és fajgyűlölet minden formáját.