Szentszéki ENSZ megfigyelő felszólalása az Emberi Jogok Tanácsának 6. genfi ülésén

A megfelelő társadalmi és politikai környezet, amelyben az emberi jogokat elő kell mozdítani és védelmezni, magában foglalja annak elfogadását, hogy az emberi jogok kölcsönösen függnek egymástól. Ezek közé tartozik: a vallásszabadság, a más vallásra való áttérés vagy a vallás elutasítása. Továbbá a nemzetközi normákat át kell alakítani nemzeti szintű bírói és jogi gyakorlattá minden ember egyenlő javára, védelme és szabadsága érdekében – hangsúlyozta felszólalásában Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ genfi székhelyén.

Az Emberi Jogok Tanácsa szeptember 14-i ülésén elhangzott beszédében az érsek kiemelte, hogy a vallásszabadság hidat jelent az emberi jogok különböző kategóriái között. Az alapvető világvallások jelenléte és befolyása gyakran eszközül szolgál arra, hogy a pozitivista jogrend szubjektív határain olyan objektív erkölcsi normákkal mutat túl, amelyek az egész emberiség közjavát szolgálják.

A közhatalmaknak azon kellene munkálkodniuk, hogy a vallásgyakorlat ne korlátozhassa a polgárjogokat vagy a politikai és intézményes részvételt, illetve ne használják fel arra, hogy egyénektől vagy közösségektől megvonjanak gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat. A szentszéki megfigyelő felhívta a figyelmet, hogy a vallásszabadság és a szólásszabadság között nincs ellentét: mindkettő azokhoz az intellektuális képességekhez tartozik, amelyek a személy köz- és magánszférájában nyilvánulnak meg.

A nemzetközi lépések és az egyes országok saját kezdeményezéseivel együtt arra hivatottak, hogy igazságos egyensúlyt teremtsenek a két szabadságjog gyakorlása között. El kell ismerni, hogy egy vallás hiteles kifejezésének szabadsága közfunkciót is betölt: hozzájárul a társadalmi kohézióhoz és ebből következően a népek, kisebbségek és a többség, hívők és nem hívők békés együttéléséhez ugyanabban az országban – mondta beszéde végén Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ genfi székhelyén.