A szeretet, Isten látszólagos gyöngesége legyőzi a féktelen önzés, a terror és az erőszak hatalmát – mondta a Pápa a Nagyboldogasszony ünnepén bemutatott szentmisén

Az emberiség egész történelme harc két szeretet között: az egyik Isten szeretete, amely egészen önmaga feláldozásáig megy el, a másik az önszeretet, amely Isten megvetéséhez, mások gyűlöletéhez vezet – mondta XVI. Benedek pápa szerdán reggel, a Castel Gandolfó-i Villanovai Szent Tamás plébánián bemutatott szentmisén, Mária Mennybevételének ünnepén. A Szentatya leszögezte, hogy ez az ünnep a bizalomra szólít fel bennünket, mert a szeretet, Isten látszólagos gyöngesége, végül legyőzi a gyűlölet és az erőszak abszolútnak tűnő hatalmát. Délben, az Úrangyala elimádkozásakor a Pápa köszöntötte a közép-európai fiatalokat, akik ezekben a napokban a mariazelli kegyhelyen tartották zarándoklatukat.

A Pápa a reggeli szentmisén gondolatait a Jelenések könyvéből vett szakaszhoz fűzte: a napba öltözött asszony Isten szeretetét jelképezi, a tűzvörös sárkány pedig az önszeretetre utal. A sárkány alakjával Szent János a keresztényüldöző római császárok, mint Néró és Domicián hatalmát akarta jelölni, amely úgy látszott, hogy korlátlan katonai, politikai, gazdasági és ideológiai téren egyaránt.

Ezzel a hatalommal szemben a hit, az egyház úgy tűnt, mint egy védtelen asszony, akinek még a túlélésre sincs lehetősége, még kevésbé a győzelemre. Ki tudott volna szembeszállni ezzel a mindenütt jelenlévő hatalommal, amely látszólag mindenható volt? Tudjuk azonban, hogy végül a védtelen nő győzött, nem pedig az önzés, a gyűlölet. Isten szeretete győzött és a római birodalom megnyílt a keresztény hit számára – mondta homíliájában a Pápa.

A sárkány tehát az abszolút önzést, a rémuralmat, az erőszakot jelképezi, de képviseli minden idők keresztényellenes diktatúráját, mint a nácizmus és a sztálinizmus, az elmúlt évszázadban. Ma a sárkány új formákban létezik, mint például a materialista ideológiákban, amelyek azt hangoztatják, hogy abszurd Istenre gondolni, vagy parancsolatait megtartani, amelyek már a múlthoz tartoznak. Csak annak van értelme, ha éljük saját életünket, ha az élet rövid pillanatában mindent magunkhoz ragadunk, amit csak lehet. Csak a fogyasztásnak, az önzésnek, a szórakozásnak van értelme. Ez az élet. És ma ismét úgy tűnik, hogy nem lehet ellenszegülni az uralkodó felfogásnak, amely mindenütt jelen van a média révén. Ma is abszurdnak tűnik egy olyan Istenre gondolni, aki megteremtette az embert, aki gyermekké lett és aki a valódi uralkodóvá vált. Ma is legyőzhetetlennek tűnik ez a hatalmas sárkány, de ma is igaz az, hogy Isten erősebb a sárkánynál, ma is igaz, hogy a szeretet legyőzi az önzést.

A Pápa ezután a napba öltözött asszonyról elmélkedett, aki Isten világosságából él, és lába alatt a hold, mert maga mögött hagyta a halált. Ez az asszony bátorít minket és azt mondja, hogy végül a szeretet fog győzni. Az asszony fájdalommal szüli meg gyermekét, ami a minden idők zarándok egyházát jelképezi. Minden nemzedékben újra meg kell szülnie Krisztust és nagy fájdalommal kell elvinnie őt a szenvedő világhoz. Az egyházat minden idők sárkánya üldözi, de az egyház mindig Isten világosságából él. Ezért minden nehézség között az egyház győz a gyűlölet és az önzés minden ideológiájával szemben. A sárkány ma is fel akarja falni a gyermekké vált Istent, de ne féljünk, mert ez a látszólag gyönge Isten ma is erős, ő jelenti az igazi erőt – folytatta homíliájában a Szentatya.

Mária Mennybevételének ünnepe tehát a bizalomra szólít fel bennünket és arra, hogy kövessük Mária példáját. Mária maga mondta: Íme, az Úrnak szolgáló leánya. A szeretet útjára lépni annyit jelent, hogy elveszítjük önmagunkat, de valójában ez az egyetlen útja annak, hogy megtaláljuk önmagunkat, hogy megtaláljuk a valódi életet.

Mária Mennybevétele az öröm ünnepe – mondta végül a Pápa, összefoglalva homíliájának lényegét: a szeretet erősebb a gyűlöletnél.