Az Úrangyala elimádkozásakor XVI. Benedek pápa arra buzdította a keresztényeket,
hogy tekintetüket az égre szegezve éljenek, majd felhívást intézett Dél-Kelet Ázsia
árvíz sújtotta lakosságának megsegítésére
„Ez az évközi 19. vasárnap előkészít bennünket Mária mennybevételének ünnepére, amelyre
augusztus 15-én emlékezünk” – mondta a Szentatya a Castel Gandolfói pápai rezidencia
udvarát megtöltő hívősereghez intézett beszédében. Ez az ünnep a jövő, az ég felé
irányul, ahol a Szűzanya megelőzött bennünket a mennyország örömében.
A vasárnapi
evangéliumi szakasz arra szólítja fel a keresztényeket, hogy szakadjanak el a földi
javaktól, és hűségesen teljesítve kötelességüket tekintsenek szakadatlanul az ég felé.
Várakozzanak ébren, hogy készen álljanak Jézus befogadására, amikor majd újra eljön
dicsőségében – mondta a Pápa. A mindennapi életből vett példákon keresztül az Úr arra
buzdítja tanítványait, hogy azzal a belső készséggel éljenek, mint az evangéliumi
szolgák, akik várják gazdájuk visszatérését.
A földön csak átmenetileg tartózkodunk,
mint ahogy erre a Zsidókhoz írt levélből vett szakasz emlékeztet. Ábrahámot zarándokként
mutatja be, aki idegen földön, sátorban él. A hit vezeti útján, hogy eljusson a szilárd
alapokra épült város felé, amely nem más, mint a mennyország.
Az első keresztény
közösségek tudatában voltak ennek és magukat „idegennek” tekintették itt lenn a földön.
A városokban élő közösségeiket „plébániáknak” nevezték, amely a görög „pàroikoi” szóból
származik és idegenek települését jelenti. Az első keresztények így fejezték ki az
egyház legfontosabb jellemzőjét, az ég felé való feszülést. A vasárnapi liturgia arra
szólítja fel a hívőket, hogy gondoljanak az „eljövendő örök életre”. Ezt ismételjük
minden alkalommal, amikor a Credo-ban megvalljuk hitünket. Ez a felszólítás azt jelenti,
hogy bölcsen és előrelátóan éljünk, figyelmet fordítva elrendeltetésünkre, vagyis
a legvégső valóságokra, mint a halál, az utolsó ítélet, az örökkévalóság, a pokol
és a mennyország.
Szűz Mária, aki a mennyekből vigyáz ránk, segítsen bennünket,
hogy ne feledjük: itt a földön csak átmenetileg tartózkodunk. Készítsen fel minket
a Jézussal való találkozásra, aki az Atya jobbján ül, „de újra eljön dicsőségben,
ítélni élőket és holtakat.”
Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa
a következő felhívással fordult a nemzetközi közösséghez: „Az elmúlt napokban súlyos
áradások pusztítottak Dél-Kelet Ázsia különböző országaiban, számos áldozatot okoztak,
milliók váltak hajléktalanná. Miközben mélyen együtt érzek a katasztrófa által sújtott
lakossággal, arra buzdítom az egyházi közösségeket, hogy imádkozzanak az áldozatokért
és támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék a kemény megpróbáltatásnak
kitett személyek szenvedését. Ne hiányozzék ezeknek a testvéreinknek a nemzetközi
közösség gyors és nagylelkű segítsége”.
A Szentatya végül anyanyelvükön köszöntötte
a francia, angol, német, spanyol, olasz és lengyel zarándokokat. Ez utóbbiakhoz intézett
szavaiban üdvözölte mindazokat, akik ezekben a napokban felkeresik a jasna górai vagy
egyéb Mária-kegyhelyeket.