Teológusok Benedek pápa Jézus könyvéről

Három hónappal megjelenése után XVI. Benedek pápa „A názáreti Jézus” című könyve még mindig a bestseller-listák élén áll. A Herder kiadó közzétette, hogy július végéig 413.000 példány fogyott el a német nyelvű pápa-könyvből. Ugyanakkor egyre több újság készít riportot szakteológusokkal, akik kifejtik véleményüket Joseph Ratzinger Jézus-könyvéről, továbbá egyre több önálló tanulmány, sőt immár könyv is megjelenik a Szentatya írásáról.
Az első vélemények döntő mértékben pozitívak, Így Peter Hünermann, tübingeni nyugalmazott dogmatika professzor azért méltatja a pápai tanulmányt, mert sikerült áthidalnia a történelmi Jézus és a hit Krisztusa közötti szakadékot és a könyvet „gondolatokban gazdag bibliai Jézus meditációnak” nevezi.

„Mesterműnek” tartja a könyvet a passzaui Ószövetség-professzor, Ludger Schwienhorst-Schönberger, mely „nagy figyelemre tarthat igényt a keresztény egyházakon kívül is”. „Az az erő, amivel a Jézus alak szemünk elé lép, közvetlenül a jelenkorhoz szól” - állítja, továbbá kijelenti: „A pápának sikerült túllépnie a jelenlegi újszövetség-kutatás olyan irányzatán, mely azon fáradozott, hogy a „történelmi Jézust” valamiképp rekonstruálja.
A frankfurti jezsuita dogmatikaprofesszor, Werner Löser atya szerint a pápa könyvét apologetikai, hitvédelmi vonás jellemzi, majd a könyvnek a „világ rendje” és „Isten rendje” közötti különbségtételét értelmezve megkérdezi, vajon itt nem a világgal szemben érzett csalódottság áll-e annak a hátterében.

Michael Schultz bonni dogmatikaprofesszor szerint a Ratzinger könyv mindenekelőtt egy lelki, meditatív olvasmány, mely éppen ennélfogva - és nem ennek ellenére (!) - az exegézis és a dogmatika között fennálló hermeneutikai, értelmezéstani viták fölé emeli azt. A bonni teológus kijelenti: „A Pápa ezzel teológia-történelmet ír”.

A heidelbergi Klaus Berger újszövetség-professzor egyike azon kevés kortárs teológusoknak, akiknek a műveire a pápakönyv hivatkozott. Ebben Berger professzor mintegy a teológiai elveinek pápai jóváhagyását látja. Éppen emiatt veti a kortárs exegéták szemére ragaszkodásukat merev módszertani rendjükhöz.

Klaus Berger professzor kollégája, a wuppertal-i Thomas Söding azt emeli ki, hogy a pápa a könyvével azon tudósok közé kerül, akiknek írása vitát vált ki. A pápa „némely dolgot függőben hagyott”… és „nem a kutató tudós ideges nyugtalanságával írt, hanem egy bölcs embernek a letisztult tartásával, aki már sokat látott és megtalálta a saját útját”. „A pápa módszeres teológusként saját exegézist művel” - állítja, de ezzel nem teszi feleslegessé a szentírás-magyarázók munkáját, inkább előfeltételezi azt.

Söding egyébként megjelentetett egy gyűjteményes kötetet a Herder kiadónál, mely Knut Backhaus, Martin Ebner, Jörg Frey, Rudolf Hoppe, Rainer Kampling, Claus-Peter Maerz, Franz Mussner, Dieter Saenger, Jens Schröter és Angela Standhartinger teológusok a Pápa Jézus könyvével kapcsolatos írásait közli. „A Pápa Jézus könyve – az újszövetség-magyarázók válaszai” címmel megjelent kötet „összességében szakmai tisztelettel adózik a XVI. Benedek írásának színvonala előtt” – írja a kötetet gondozó Thomas Söding.

Az evangélikus teológusok többsége a katolikus kollégákhoz hasonlóan pozitív értelemben nyilatkozik a pápa Jézus könyvéről. Közös vélemény, hogy a Pápa nem „felekezetközi határvonalak mentén gondolkodott”, ugyanakkor alapvető kérdések esetében adódhatnak „eltérő meglátások” is.